Hidrológiai Közlöny 1929 (9. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Papp Ferenc dr.: Hidrogeológiai megfigyelések a Börzsönyi-hegységben

84 PAPP FERENC DR

. NOSZKY JENŐ,

1

2FERENCZI ISTVÁN,

1

3 SCHAFARZIK—VENDL A.

1

4 részletesen ismertetik az egyes előfordulások képződményeit. így megtudjuk, hogy a feltárt legalsó rétegekben az aquitanien agyagok fokozatosan mennek át homokosabb rétegekbe, végül durva kavics, konglomerát-padokba. A hegység északi s keleti peremén a Bernece határában levő Nagyszuka, a honti Szakadás, Drégelypalánk mély árkainak a feltárásában, a vác—balassagyarmati vasútvonal bevágásaiban, a diósjenői határban levő Závoz, Zsibak és Halastó árkaiban lehet a hegység fekvő rétegeit jól megfigyelni. A lösz alatt az aquitanien agyag s homok 150 m t. sz. f. magasságban a legfelső durva, burdigalien kavics, konglomerátumok pedig kb. 410 m-ig találhatók, tehát az alsómediterrán rétegek mintegy 260 m vastagok a felszíntől számítva. 1. ábra Lajtamész andezittufán Nagybörzsöny K-i határában levő kőfejtőben. Abból, hogy az agyagosabb rétegek fokozatosan mennek át homokosabb kavicsosabb rétegekbe, az alsómediterrán tenger sekélyesedésére következtethetünk. A felsőmediterrán andezit erupciók törmeléke a vulkáni hamuval sekély tengerbe hullott és elfedte az előbb említett üledékeket; ekkor képződtek azok az andezittufa-, breccia-rétegek, melyek felépítik a drégelyi Várhegy, Kőkapu1

2 NOSZKY JENŐ dr.: Adalékok a magyarországi lajtameszek faunájához. Anneles Musei Nationalis Hungarici 1925. XXII. p. 231. 1

3 FERENCZI ISTVÁN: Geologiai megfigyelések a Börzsönyi hegységben. 1929. (Sajtó alatt.) 1

4 SCHAFARZIK F.—VENDL ALADÁR: Geologiai kirándulások Budapest környékén. 1929.