Hidrológiai Közlöny 1929 (9. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Papp Ferenc dr.: Hidrogeológiai megfigyelések a Börzsönyi-hegységben

HIDROGEOLOGIAI MEGFIGYELÉSEK A BÖRZSÖNYI HEGYSÉGBEN 85 hegy, Jelenchegy, Huszárhegy, Oszmotrink, Bakos oldal, Hosszúhegy, Bugyihó, Kőember, Kámor, Kőszirt, Magoshegy, Hosszú-bérc, Csóványos, Málnahegy, Magosfa, Miklós-bérc, Nagyorosz-bérc, Rakottyás-bérc, Vörösmaron, Salgó, Kisinóc, Kőhegy, Olhegy, Alsócsikó, Rózsahegy, Malomhegy, Ördögorom, Csúcshegy magaslatait. Alighogy az előbb említett erupciók hevessége alább hagyott, a felsőmediterránban a tenger, főleg a déli s nyugati részen, transgredál s lerakódik a lajtamész (1. ábra). A vulkáni működés ekkor még nem szűnt meg, egyes lajtamész-padokban bent találni egy-egy andezit rapillit. Ezek az andezit zárványok túlnyomólag az utolsó erupciók anyagából, a vörös amfibol andezit törmelékéből valók. A felsőmediterrán tenger sekélyesedve a lajtamész felső padjaiban kavicsos rétegekbe megy át. Így találni ezt a Szob határában levő Rózsahegyen (236 m), a Csitár tetőn, Klatihegy D-i oldalában, a zebegényi Malomvölgy alsó szakaszán (a „Mészégetők" mögötti lajtamész kőfejtőben, a Malomhegyen), Ipolydamásd felett (ÉÉNy) ifj. Gál József telke körül, Márianosztrától Ny-ra levő Széles hegy derekában, továbbá ettől É-ra a Nagy- és Kiskoppány közti nyeregben, a Sakola tetején (cca 480 m). Letkés, Nagybörzsöny határában jól meg lehet figyelni, hogy a felsőmediterrán tenger corbulás-homokba, letkési agyagrétegekbe megy át, NOSZKY JENŐ* igazgató volt szíves erre felhívni figyelmemet. A miocén végén teljesen visszahúzódik e területről a tenger s kezd kialakulni a mai térszín. A hegység szívében az andezit erupciók utolsó időszakában élénk hidrotermális működés nyomait észlelni. Kovácspatak, Kurucpatak, Szénpatak körüli magaslatok dácitjának, andezitjának zöldkövesedése, kaolinosodása egykori melegvíz, gőzök és gázok jelenlétére utalnak. A hegység É-i magaslatai között SÍO2-S melegforrások nyomát ismerni fel; így a Bárány-bérc oldalában, a diósjenői „Sándor-út" építésekor kalcedont, faopálmaradványokat találtunk. Erőteljesebb működés hatására Nógrádtól Ny-ra a Törökhegyen az alsóinediterrán homok homokkővé változott, helyenként teljesen elkovásodott. A leghevesebb gejzírműködés nyomait Szokolya határában észlelni. A községtől É-ra a Vasbányahegyen hidrokvarcit, opál borítja a hegy Ny-i oldalát. Szokolya D-i határában a Paunc árokban a BÖCKH HUGÓ által feltüntetett helyen diatomapala és menilit található. Az említett helyeken kívül hidrotermális működés nyomait: hialitot a Magosfa D-i oldalában, kalcedont, tridimitet a Márianosztrától Ny-ra levő Briezkai kőfejtőben sikerült feltalálnom. Kalciumkarbonát tartalmú melegforrásokból képződött Szokolya határában felismert travertinó**, Kóspallagtól DNy-ra levő Hustina tetőn előforduló mésztufa. A csákhegyi, inóci kőfejtők andezitjében levő zeolitok, kalcit ugyancsak ilyen eredetre utalnak. — * 1. c. *\BÖCKH HUQÓ : i. 111. p. 53.