Hidrológiai Közlöny 1929 (9. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - ifj. Mádai Lajos dr.: Hidrogeológiai tanulmányok a Szt. Margitsziget artézi kútja vízhozammérésével kapcsolatban

H1DROGEOLOGIAI TANULMÁNYOK A SZT. MARGITSZIGETEN 59 magasabb hőfokú és nagyobb mennyiségű hévvizet fog szolgáltatni. A fúrást legcélszerűbb a meglevő kút közelében telepíteni. Az esetben, ha az új fúrás az előbbitől 1000 m távolságban fekvő, ZSIGMONDY által (1868—73) megkezdett, 260 m mélységű, de abbahagyott fúrásnál történne, illetőleg azt folytatnák, akkor a viszonyok a következő módon alakulnának. Minthogy a 260 m mélységben a fúró állítólag csak a harmadik, 33-7° C hőfokú víztartót ütötte meg, azért e helyen a legjobb esetben is a negyedik víztartó, az első fúráshoz analóg mélységben kereken 40 m-re érhető el, míg a 63° C hőfokú víz ugyanazon elgondolások értelmében az első fúráshoz hasonlóan további 230 m mélységben nyerhető, azaz a meglevő 260 m mély fúrás még 270 m-re mélyítendő és így a kút összes mélysége 530 m-re adódnék. Fenti adatok arra engednek következtetni, hogy a sziget hosszirányában a dolomit, illetőleg a felette levő rétegsorok lezökkentek, és így az e mélyedésbe lerakodott képződmények folytán az átfúrandó rétegek megvastagodtak, úgyhogy a sziget déli végén, a mai M. A. C. pályán hajtandó fúrásnál a második abbahagyott fúrásnál felvett 530 m-nél mélyebbre kell hatolni az esetben, ha 63° C hévvízet akarunk kapni. Tanulmányom befejezéseül megemlítem EMSZT KÁLMÁN

1 1922-ben végzett vegyelmezését, melyből kitűnik, hogy a forrásvíz kémiai összetétele, THAN KÁROLY 1868-ban végzett vizsgálata óta 5 a mai napig sem mennyiségileg, sem minőségileg nem változott. Irodalom. 1 EMSZT KÁLMÁN dr.: A szent Margitszigeti artézi kút vizének kémiai vizsgálata. Hidrológiai Közi. III. k. 1927. * ifj. MÁDAI LAJOS dr.: Császárfürdő monográfiája. 1927. Pátria. 3 dr. LUDVIG MÁDAI jun.: „Über die Beziehungen zwischen Temperatur und Wasserquantum der Termalquellen der Kaiserbäder etc." Internationale Mineralquellen Zeitung XXX. Jahrgang No 4. Seite 10-12. Wien, 1929. 4 ifj. MÁDAI LAJOS dr.: Szent Margitsziget gyógyfürdő inonografiája. 1929. Sajtó alatt. (Eredeti kézirat a Fővárosi Közmunkák Tanácsa levéltárában) 6 THAN KÁROLY dr.: A szent Margitszigeti hévforrás vegyi elemzése. M. Tud. Akad. Értekezések a term. tud. köréből. 1875. 0 WILHELM ZSIGMONDY

: Mitteilungen über die Bohrthennen zu Harkály auf der Margaretheninsel nächst Ofen und zu Lippik und den Bohrbrunnen zu Alcsuth. Pest, 1873. 7 ZSIOMONDY VILMOS.: A városligeti artézi kút, Budapest 1899. 8 LUDVIQ MÁDAI jun.: „Die Margarethen-Insel." Verlag St. Margarethen-Insel Aktiengesellschaft. Budapest, 1929.