Hidrológiai Közlöny 1929 (9. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Vendl Aladár dr.: A talajvíz az óbudai suvadásos területen

A TALAJVÍZ AZ ÓBUDAI SUVADÁSOS TERÜLETEN. írta: VENDL ALADÁR dr.* — 7 szövegközti ábrával — Óbudán, a Táborhegy és Remetehegy keleti lejtőjén már régóta ismeretesek a suvadásos területek. E suvadások veszélyessége nemcsak abban nyilvánul meg, hogy a mozgásba jutott kőzettömegek az enyhe lejtő alacsonyabban fekvő részeit, — néha iszapfolyások alakjában, — elborítják, hanem különösen abban, hogy legnagyobb részük a lejtőn felfelé aránylag rövid idő alatt továbbterjed. E talajmozgásokról az irodalomban már régebben megemlékezett röviden CHOLNOKY JENŐ, ki még „A Világegyetem" népszerű műben is megemlítette ezeket.** A Hármashatárhegy—Csúcshegy vonulatának keleti lejtőjét a kiscelli agyag építi fel. Felette — mint ismeretes — általában a 1 ö s z borítja a térszínt. Helyenkint a kiscelli agyag felett és a lösz alatt a pleisztocén Duna kavicsos homokját s felette a pleisztocén hévforrások üledékét, a travertinót találjuk. E lejtők enyhén 5—7° alatt húzódnak kelet felé; a Bécsi-út közvetlen szomszédságában azonban sokkal meredekebben: 28—30° alatt ereszkednek le az óbudai óholocén terraszra. Ismeretes, hogy a budai hegységet számos vetődés szeli át. Maga a kiscelli agyag sem egységes, hanem vetődésektől tagolt. Az óbudai suvadásos terület kiscelli agyaga is vetődéses: az alaphegység közelében az agyag rétegei az alaphegységtől kifelé, azaz KÉK felé, a keleti részen ellenben ellenlejtesen, azaz NyDNy felé dűlnek 5—12° alatt.*** A kiscelli agyag mechanikai összetétele HORUSITZKY HENRIK-nek a földtani intézetben végzett vizsgálatai szerint:**** * Előadta a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályának 1929 november 27-én tartott ülésén. ** CHOLNOKY J.—KÖVESLIGETHY RADÓ: A Világegyetem, p. 292. *** SCHAFARZIK F.—VENDL A.: Geologiai kirándulások Budapest környékén, p. 89 és 183. **** HORUSITZKY H.: Budapest székesfőváros III. kerületének (Ó-Buda) agronom geologiai viszonyai, kiváló tekintettel a szőlőkultúrára. M. kir. Földtani Intézet Évkönyve, XII köt. Budapest, 1895—1898. p. 313-316.