Hidrológiai Közlöny 1929 (9. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Pálfy Móricz dr.: Adatok Pécs környékének hidrológiájához

14 PÁLFY MÓRIC DR. az újabb adatoknak megértése végett, valamint a karsztvíz okszerűbb kihasználására javasolt módozatok alátámasztása végett mégis szükséges ezúttal is röviden foglalkozni a geologiai, tektonikai s az ezekkel összefüggő általános hidrológiai viszonyokkal is. Ezeket az alábbiakban nagyrészben BÖCKH leírása alapján állítom össze, de kiegészítem azt a saját geologiai s főleg tektonikai megfigyeléseimmel. BÖCKH JÁNOS e munkájában arra a végső eredményre jut, hogy a Tettye forrás alatt a völgyben levő ú. n. szökevényforrásokat tárják fel, foglalják össze s e vizeket fordítsák a Tettye forrás vízmennyiségének szaporítására. Reáutal azonban már akkor arra is, hogy a város alatt elterülő harmadkori képződményekből álló lapos területen minden feltétel megvan artézi kutak létesítésére. 1925-ben Pécs város tanácsa arra szólított fel, hogy tegyem tanulmányozás tárgyává, vájjon a Tettye forrás vízmennyiségét nem lehetne-e célszerűbben kihasználni és vízszolgáltatását egyenletesebbé tenni? A helyszínen végzett vizsgálataim alapján a kérdést minden valószínűség szerint megoldhatónak ítéltem. Minthogy azonban a Tettyénél ajánlott munkálatok a fúrás vízszolgáltatásában előreláthatólag üzemzavart fognak eredményezni, vizsgálat tárgyává tettem azt is, hogy vájjon az 1900-ban létesített tortyogói városi vízműtől tovább nyugat felé nem áll-e olyan víztartó terület rendelkezésre, amelyen a város jelenlegi vízszükségletét a Tettye vize nélkül is be lehetne szerezni arra az időre, amíg a Tettye vize újra felhasználható lesz? Vizsgálataim eredményeként akkori véleményemben annak a nézetemnek adtam kifejezést, hogy bár az „e területről kitermelhető víz mennyiségére bajos ugyan jóslásokba bocsátkozni, mégis azt hiszem, hogy nem túlozok, ha azt a jelenleginek legalább is háromnégyszeresére becsülöm". Az e kérdéssel kapcsolatos tanulmányaimról óhajtok a következőkben beszámolni. Közleményem ez első részében általában a Mecsekhegység s különösen a Tettye karsztforrásaival foglalkozom, míg egy másik részében a tortyogói terület hidrológiai viszonyait fogom ismertetni s összefoglalom a pécsi fúrások adatait. Mielőtt a karsztvíz hidrológiai viszonyainak részletesebb tárgyalásába kezdenék, röviden ismertetnem kell a Mecsekhegység geologiai kifejlődését, felépítését és víztartó rétegeit is. Geologiai, tektonikai és általános hidrologiai viszonyok. A Mecsekhegységnek Pécs felett és Pécstől nyugatra eső részét egy dómszerű antiklinális építi fel, amelynek gerince kelet felé haladva lassan a mélybe süllyed. E brachiantiklinálisnak megfelelően a fiatalabb tagok a központi magot a felszínen ívalakban veszik körül. Az antiklinális déli szárnya azonban a hegység lábánál egy közel K-Ny-i, kissé KÉK—NyDNy-i irányú eléggé