Hidrológiai Közlöny 1929 (9. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Pálfy Móricz dr.: Adatok Pécs környékének hidrológiájához

ADATOK PÉCS KÖRNYÉKÉNEK HIDROLOGIÁJÁHOZ 15 egyenes tektonikai vonal mentén, amint az a mellékelt térképvázlaton látható 1.) ábra), hirtelen megszakad s attól délre ott, hol a mezozoós vonulatok BÖCKH JÁNOS geologiai felvétele a szerző reambulációjával. 1 = mésztufa, 2 = szarmata mészkő, 3 = alsóliász homokkő és pala, 4 = rhetikumi homokkő, 5 = wengeni márga, 6 = kagylómész, 7 = camp:li mészkő, 8 = alsótriász vöröspala, 9 = alsótriász jakabhegyi homokkő, 10 = verrucano konglomerát, 11 = permi homokkő és pala, 12 = gránit. X—X = déli főtektonikai vonal, a — a = pontusi rétegek határa. • A németürögi fúrás helye; I—XII. a városi vízmű artézikútjai. nyugatra fordulását várni lehetne, harmadkori képződmények építik fel a lankás területet. Ennek a főtektonikai vonalnak mentén találjuk Pécs város északi szélén előbukkanva a Mecsekhegység legidősebb képződményét, a gránitot és csillámpalát, amik azonban közvetlenül a harmadkori képződmények alatt a felszíni előfordulásnál jóval tetemesebb területen fordulnak elő. így pl. megtalálták azt a Németürög mellett fúrt artézi kútban, Pécs város több artézi kútjában, valamint tovább kelet felé a szénre irányított meszesi mélyfúrásban, mik mind azt bizonyítják, hogy a hegység lábától délre levő területen a mezozoós képződmények nincsenek meg a harmadkori rétegek alatt. A Pécs környékén kimutatható gránit és kristályos palavonulat a harmadkori rétegek alatt kelet felé kétségtelenül összefügg a fazekasboda—morágyi gránithegységgel. Ezen főtektonikai vonaltól északra a dómszerü antiklinális magja a Jakabhegy csúcsa alatt a déli oldalon levő lankás területen Patacs, Kővágószőllős,