Hidrológiai Közlöny 1927-28 (7-8. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Liffa Aurél dr.: Gönc és környékének hydrogeológiai viszonyai

76 L1FFA AURÉL DR. viszonyaira vonatkozó adatok ugyan nem állanak rendelkezésemre, de ha tekintetbe vesszük, hogy ama helyen, ahonnan vizüket bevezették, rhyolit tufa van kifejlődve, alig hihető, hogy a források geologiai viszonyai az előbbiekénél jelentékenyebb eltérést mutatnának. Igaz ugyan, hogy itt az andesit egész a községbe nyomul és így nincs kizárva annak a lehetősége, hogy a vízrekesztőt esetleg ez utóbbi képviseli. Erre nézve azonban közelebbi bizonyítékok hiányzanak. Foglalásuk miatt eredési viszonyaikat közelebbről meg nem határozható réteg-források táplálják Gönc-Ruszka s Vilmány községek kútjait. A pálya mentén vannak eredési helyeik, ahonnan vizüket a községbe vezették. Vízvezető rétegükre némi támpontul szolgálhat a Gönc és Gönc-Ruszka határán, közvetlenül a vasútvonal mentén kavicsból feltörő bővizű forrás; míg vízrekesztő rétegét az a szürke, tömött, kövületmentes agyag képezi, amely Gönc-Ruszka keleti kijáratának mély útjában van feltárva s vagy a pannóniai, vagy pedig a szarmata emelet tartozékát képezi. A réteg-források során végül még a gönci Kuboly nevű dűlőben levő forrásról kell megemlékeznem. E helyen — mint már az eddigiekből tudjuk — egy nagyobb partrogyás a szarmata emelet kövületes agyagos márgájának és egyben egy bővizű forrásnak a vízvezető rétegeit tárta fel. Közelebbről megvizsgálva e viszonyokat, egy kisebbszerü vetödési forrásnak bizonyul ez, amelynél, i — mint azl.sz. vázlatból látható —az agyagos márga alatt következő, nyilván homok, rapilli-és perlit-törmelékből álló vízvezető réteget, az elvetett agyagos márgapad eltorlaszolta, a benne felraktározott vizet pedig a vető síkja mentén való felszállásra kényszerítette. Az elvetett rétegek szintbeli különbsége 6—8 métert tesz ki. Az eddigiekben elsorolt forrásokon kívül végül még ú. n. törmelék forrásokat is találunk területünkön. Számuk nem nagy. Ezek közül felhozhatom a gönci bakterház melletti kavicsterraszban feltárt meglehetősen kis vízmennyiségű forrást. Vízrekesztő rétegét valószínűleg a Zsujtán feltárt szürke szármát emeletbeli agyag alkotja. A törmelékforrások legtipusosabb példáját azonban a Hernád partiforrásai képezik. Zsujta környékén u. is a Hernád egész meanderszerü kanyarulatokat alkot, rmelyek közül a közvetlenül Zsujta mellettiben, illetve annak Ny-i leszálló ágának K-i partján a forráskák egész sora szivárog a folyóba. 1. ábra. n = nyirok, am — agyagos márga, h. r. — homok, rapilli, a = agyag an = andesit.