Hidrológiai Közlöny 1927-28 (7-8. évfolyam)
Értekezések és rövid közlemények - Liffa Aurél dr.: Gönc és környékének hydrogeológiai viszonyai
QÖNC ÉS KÖRNYÉKÉNeK HYDRogEOLOGiAI VISZONYAI 77 Ennek a magyarázata, hogy a meder keleti ágában folyó víz egy része a jobbára kavicsból álló zátony nyúlványába szivárog hogy azután a folyó nyugati ágának K-i partján tetemesen lehűtve, forrás alakjában jusson a felszínre. L. a 2. ábrát. E nagyszámú, de egyébként jelentéktelen forráskák részben a víz felszíne felett, részben az alatt fakadnak. Ennek bizonyítékául szolgálhat, hogy forró nyár idején a folyónak sekély mélységű, — a bokán felül alig érő, — parti része körülbelül 1 méter szélességben csaknem jéghideg, míg a parttól távolabb fekvő mélyebb részein kellemes langyos a víz hőmérséklete. Ezzel az édesvizű források ismertetését lezárva, még csak megemlíteni kívánom, hogy az A. H EIM 1 és E. KAYSER-nek 2 az eddigiekben követett forrás beosztása, újabban már nem használatos. K. K EILHACK 3 tekintettel arra, hogy a törmelék és kőzet közötti különbség sok félreértésre adhat alkalmat, fizikai szempontokat tartva szem előtt, le- és felszálló forrásokat különböztet meg a szerint, amint vizük a forrás eredési helyére, vízellátó területükről fölülről lefelé, vagy ellenkező irányú utat tesz meg. E két nagy csoportba sorolt forrásokat azután a vízvezető rétegnek a forrás eredési helyén való viszonya szerint egyéb alosztályokba osztja. K. K EILHACK e beosztása alapján, fennebbiekben ismertetett forrásaink valamennyien a leszálló források csoportjába tartoznak. Egybefoglalva forrásaink eredési viszonyait, az elmondottak alapján megállapíthatjuk, hogy azok a) egy részénei: a víz, a kavics vagy homok és agyag határán, b) más részénél: a rhyolit-tufa és agyag, c) harmadik részénél: a rhyolit tufa és andesit, vagy perlit határán tör a felszínre. Ha pedig forrásaink kedvező viszonyainak faktorait foglaljuk egybe, úgy azok mindenek előtt: a) a források első alapfeltételének: a vízgyűjtő területnek jelentékeny kiterjedésében, b) a kavics- homokból, s rhyolit tufából álló vízvezető rétegek nagy felszín elterjedésében és a felszínhez való közelségében, 1 A. HEIM: Die Quellen. Öffentl. Vorträge, VIII. 9. Basel 1885. - E. KAYSER: Lehrbuch der allgemeinen Geologie. I. r. 4. kiad. Stuttgart 1912, pag. 303. : L K. KEILHACK: Lehrbuch der Grundwasser u. Quellenkunde. Berlin 1912, pag. 291
