Hidrológiai Közlöny 1927-28 (7-8. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Sümeghy József dr.: Az Alföld geotermikus gradiense

AZ ALFÖLD GEOTERMIKUS GRADIENSE. Irta: SÜMEQHY JÓZSEF, dr. *) Az alföldi geotermikus gradienst az artézi- és fúrt-kutak kifolyó vize hőmérsékletéből számítottam ki. 225 arányosan elosztott megfigyelési állomás 535 mélyfúrását használtam föl célom elérésére, lehetőség szerint úgy válogatva össze azokat, hogy 10—20 méterenként tárják föl az altalajt. Megfigyelésül elsősorban csak a fenékréteget megcsapoló kutakat választottam ki s minden esetben csak az állandóan folydogálókat, kivéve — természetesen — a negativ kutakat. Miután a kifolyó víz hőmérsékletéből nyert geotermikus gradiens megbízhatatlansága — egyes kutatók — szerint még akkor is fönnáll, ha a kifolyó víz mélységi eredetét ismerjük is, ezért az Alföld több pontján méréseket végeztem arra vonatkozólag, hogy az artézi kutak vize, a csőben való felszállása közben, milyen mértékben hül le? Mérési eredményeim következményeképen, legföljebb csak 2—3 m.-nyi különbséget vehetünk föl a fölszálló víz hőfokából nyert és a valóságos geotermikus gradiens között mutatkozó különbség kiküszöbölésére, de ezt is csak a legmélyebb kutaknál. Az Alföld megvizsgált mélyfúrásainak a 4 méterestől, mint legkisebb, a 26 méteresig, mint legnagyobbig terjedő földmelegségi mélységi fokozatai nemcsak, hogy nem közelítik meg a normálisnak számított 33 métert, de olyan kicsiny fokozatokat képviselnek, amelyekhez hasonlót az Alföld földtani egységéhez és nagyságához mért területről, eddig még nem ismerünk. Az alföldi geotermikus gradiens változásait és kicsiny értékeit a következő okokra vezethetjük vissza: 1. A különböző kőzetek hővezető képességének különbségére. Az Alföld homokos és agyagos üledékeinek egymással sürün váltakozó rétegsora legnagyobbrészt a belseje felé irányuló törmelékkupok és törmeléklejtők anyagát képezi s a homokos és agyagos üledékek mennyiségi aránya okozza — részben — a geotermikus gradiens ingadozásait. Ugyanis más az agyagos és más a homokos üledékek hővezető képessége, de megint más nedves, illetve száraz állapotban. Változhatik a geotermikus gradiens, ha ugyanazon kőzet kisebb, vagy nagyobb kiterjedésben, vastagságban van jelen, de még abban az esetben is, ha ugyanazon kőzet ásványszemei, különböző nagyságúak. *) Szerzőnek a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrologiai Szakosztályában 1928. évi december hó 19-én: „Az Alföld geotermikus gradienséről" cím alatt bemutatott előadásának kivonata.