Hidrológiai Közlöny 1927-28 (7-8. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Sümeghy József dr.: Az Alföld geotermikus gradiense

102 SÜMEGHY JÓZSEF DR. 2. A rétegek helyzete szintén befolyásolhatja a geotermikus gradienst. Az Alföld vízszintes helyzetű rétegeiben más a kőzetek hővezető képessége, mint dűlt rétegződésű üledékeiben de viszont ismét más nedves és más száraz állapotban. 3. Ha föltételezzük, hogy az Alföld gyürődéses szerkezetű, amint azt egyik kutatója állítja, akkor a föltételezett antiklinálisok és szinklinálisok is nagy mértékben befolyásolhatják az alföldi geotermikus gradienst. Ugyanis — egyes szerzők szerint — a geotermikus gradiens az antiklinálisokban kisebb, mint a szinklinálisokban, bár a gyűrt területek rendellenes geotermikus gradienseit tektonikai mozgásokra, meg feltörő meleg vizek hatására is visszavezetik. De ha megmaradunk eredeti álláspontunk mellett, t. i. hogy az Alföld törésvonalak mentén, maghátságok körül sülyedt le lemezszerűen, az előállott rétegtani egyenetlenségek akkor is befolyásolják a geotermikus gradiensek kialakulását. 4. Nagy mértékű ingadozásokat okozhatnak még az Alföld altalajában jelenlevő szerves anyagok, a lignit, a tőzeg bom 1 ásánál előállott hőkisugárzások is a környező altalajra. Tömegükkel és minőségükkel arányosan, korhadásuk hőemelkedést eredményez s a beágyazásuk fölötti rétegek mélységi fokozata jóval kisebb, mint az alattuk levő rétegeké. 5. Az Alföld altalajában általánosan elterjedt gázok kiterjedésük közben, tetemes mértékben lehűtik környezetüket s a lignitek képződésével kapcsolatos melegfejlődés hatásával ellentétesen okoznak változásokat a geotermikus gradiensben. 6. A levegő, mint igen rossz hővezető, szintén fontos tényező az alföldi mélységi fokozatok kialakulásánál. Bár mi 20 m mélységnél vontuk meg a határt, ahol a külső levegő hatása kiegyenlítődik, tulajdonképen nagyon nehéz eldönteni, hogy mekkora az a mélység, ahol a külszíni levegő nagyobb mérvű változásokat már nem okozhat az altalaj hőmérsékletében. Ezek azok az okok, melyek nagyobb szerepet játszhatnak — a még nem említett altalaji vizeken kivül — az Alföld geotermikus gradienseinek elosztásában. Ha az Alföld geotermikus gradienseinek változásait okozó tényezők közül el lehetne hagyni a víz szerepét s csak a fenti, számításba vehető okok következményeivel kellene számolnunk, akkor egészen más izotermák alakulnának ki, mint ahogy valóban kialakultak. De az Alföld laza üledékei meleg vízzel vannak teleitatva s akármilyen eredetűek is, akárhonnan jönnek is, miután az altalajban, kisebb-nagyobb mennyiségben, mindenütt föltalálhatók, a laza üledékek útvesztőiben teker-