Hidrológiai Közlöny 1927-28 (7-8. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Liffa Aurél dr.: Gönc és környékének hydrogeológiai viszonyai

82 L1FFA AURÉL DR. (külső levegőé = 21-2

UC). Az ettől valamivel távolabbra fekvő Köszvényeskút hőmérséklete ugyancsak az ő vizsgálatai szerint = 17-5"C (levegőé = 21-2 C). Továbbá a szerencsi langyos forrás; hőmérsékleteCHYZER K.

1 szerint 19°C (levegőé = i5"C) és végül a bekecsi hévforrás, amelynek hőmérsékletét ez utóbbi 21°C-ban (levegőé = 23°C) állapította meg. Mivel valamennyien a szóban levő területünkből már kiesnek, vizsgálat tárgyát nem képezték. Mind ezeket csak azért tartottam szükségesnek felsorolni, hogy ezzel is rámutassak e thermális vonal nagy jelentőségére, mint oly irányra, amelyben telepített fúrások — legalább a tudomány mai nézete szerint — minden bizonnyal a várakozásoknak megfelelő sikerrel kell hogy járjanak. C) Ásványos vizű források. Ezek között első helyen az iméntiekben ismertetett langyos forrásokat kell megemlíteni, mint amelyek már a régibb irodalomban is, mint ásványos vizek szerepelnek. így már MINDSZENTY D.

a-nél olvashatjuk az alsókékedi thermáról, hogy .. .„vas részekkel teljes vize... orvosságképen használtatik"; a telkibányai fürdőről pedig, — amelyet mint alább látni fogjuk bányavíz táplált — hogy előbbihez... „hasonló foglalatú s erejű vizet nyújt". SZIRMAY A.

3-nál is láttuk, hogy a bekecsi hévforrás vizét kéntartalmúnak mondja. WACHTEL D.

4 Alsókéked, Telkibánya, Gönc, Komlós, Szerencs és Bekecs forrásait ásványos vizek közé sorolja, amelyek legtöbbjére KORPONAY J.

5 -nál is találunk utalást. Ha azonban ezekből csupán ama forrásokat vesszük figyelembe, amelyek területünkre esnek és biztosan ásványos összetételűek, akkor számuk alig egynéhányra apad. Ezeknek a során a már megismertetett alsókékedi s gönci langyos vizeken kívül fel kell hoznom az előző fejezetben már említett alsókékedi kénes vizű. forrást. Voltaképen egy körülbelül 3—4 mtr mély kútból merítik az igen erősen H2 S-es szagú vizet. Hogy milyenek az eredési viszonyai s vízbősége, azt egyrészt mélysége, másrészt foglalása miatt megállapítani nem lehet. A többi ásványos vizű forrást a bányavizek képviselik. Ilyenek a telkibányai Nándor-altárnából kiömlő víz, amely régebben az elébe telepített kis fürdő táplálására szolgált. WACHTEL D.

6 physikai-chemiai tulajdonságai valamint therapeutikus hatásai tekintetében az alsókékedivei azonosnak mondja s a kénes vizek közé sorolja. Ezzel alkata tekintetében megegyezőnek tekinthető a Veresvizibánya altáróján kiömlő bányavíz. Mivel mint az előbbi, ez is az érctelérekből ered, ásvá1 CHYZER K: Zemplén megye ásványvizeiről. (Mathemat. és term. tud. Közlemények XVIII köt. Budapest, 1884, pag. 75—90.) 2 MINDSZENTY D.: Toldalék a M. Országi Fürdőkhöz. (Tudományos gyűjtemény 1831. I. köt. pag. 95.) 3 SZIRMAY A.: 1. c. pag. 171. 4 WACHTEL D. Ungarns Kurorte und Mineralquellen. Oedenburg 1859. pag. 276—277. 5 KORPONAY J. Abaujvármegye Monographiája. I. köt. Kassa, 1866—70; pag. 245—246. 0 WACHTEL D. 1. C. pag. 276.