Hidrológiai Közlöny 1927-28 (7-8. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Liffa Aurél dr.: Gönc és környékének hydrogeológiai viszonyai

GÖNC ÉS KÖRNYÉKÉNEK HYDROGEOLOGIAI VISZONYAI 83 nyos összetétele kétségtelen, aminek bizonyítékaival majd a források lerakódásainál lesz alkalmunk részletesebben megismerkedni. Az ásványos vizű forrásokkal kapcsolatban csupán csak megemlíteni kívánom, hogy Telkibányán, a gönci országút és a fürdőhöz vezető utca öszszeszögellésében — az ú. n. csendőrpihenővel szemközt — fekvő kert kútjának a vize timsós ízű. Amennyiben Telkibányán az alunit előfordulása — csekély kiterjedése dacára — ismeretes és mivel e nevezett kút a rhyolit és rhyolittufa közelében fekszik, timsós tartalmának az eredete megérthető. Közelebbi vizsgálatok azonban erre vonatkozólag nem történtek. A források chemiai összetétele. Áttérve ezek után területünk forrásainak chemiai alkatára, már itt jelezhetem, hogy e tekintetben úgyszólván semmi, vagy legalább is csak igen kevés adat áll rendelkezésünkre. Pedig — mint az előzőkben láttuk—, nem egy szerzőnél találunk utalást abbeli sejtelmükre, hogy e környéken igen értékes ásványos vizek fordulnak elő. WACHTEL D.

1 1859-ben megjelent munkájában Gönc forrását, mint összetételére ismeretlen ásványos vizet említi. KORPONAY J.

2 „vasasnak" véli a telkibányait, és szerinte „savanyúvizek a szántói égvényes források." Míg Gönc forrását a semleges források közé sorolja. Ezzel szemben RÉPÁSZKY B.

3 ez utóbbit földes konyhasó tartalmúnak állítja, mig u. e kötet más helyén kevés kén- és vastartalmú meleg forrásnak mondják.

4 Mint ezekből látható, a források összetételére vonatkozó adatok — habár közülük egyik-másik mint gyógyforrás már rég óta ismeretes és mint ilyen üzemben van — a legnagyobb részénél nem állanak rendelkezésünkre. Ahol pedig chemiai alkatukra hivatkoznak, ott az adatok nemcsak hiányosak, de mint fennebb láttuk, bizonytalanok is. Részletes analysis eddig csak az alsókékedi Mátyás-forrásról ismeretes. STOLLÁR GY.

5 elemezte vizét 1879-ben. Az ő vizsgálataiból tudjuk, hogy hőmérséklete 1878. október 14-én a zsilipen mérve = 22*5 °C, 1879. május 25-én pedig a forrás torkában 24-5° C-t tesz ki. A talált alkatrészek, valamint az azokból átszámított sók mennyisége az idézett munkában vannak felsorolva. Ezeket illetőleg csak megemlíteni kívánom, hogy a gáznemű halmazállapotú vegyületekből 10.000 s. r. vízben szabad- és félig kötött-szénsavon kívül még 336 cm

3 szénoxysulfidot is talált. Ez elemzési adatok alapján az alsókékedi forrás: szénsavas égvényes földes vizűnek bizonyult, amely állandó magas hőmérséklete és kéntartalmánál fogva, a kénes hévvizek sorába tartozik. Alsókékeden, úgy a fürdő jelenlegi bérlője mint mások állítása szerint is, sós, illetőleg keserű vizű forrás is előfordul. Vizét a helyszínén begyüjtvén, 1 WACHTEL D.: 1. c. pag. 272. * KORPONAY J.: I. c. pag. 245. 3 Magyarország vármegyéi és városai. Abauj-Torna vármegye. 1. köl. 1896; pag. 270. 4 U. az, pag. 331. 6 STOLLÁR GY. : 1. c. pag. 1—18. 6*