Hidrológiai Közlöny 1924-26 (4-6. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Weszelszky Gyula dr.: A budapesti Hungária forrás rádioaktivitása

A BUDAPESTI HUNGÁRIA FORRÁS RÁDIÓAKTIVITÁSA. Irta: WESZELSZKY GYULA dr. * A budai Erzsébet-hídfő lejáratánál fakad a Hungária forrás. Már régebbi időtől kezdve, eleinte inkább a szegényebb néposztály kereste fel azt s talált enyhülést vagy gyógyulást a bajokra, a gyógyítónak talált forrás vizétől. Még a háború előtt is öreg anyóka szolgáltatta, poharankint vagy palackokban, a hídfő oldalán, a kis barlangszerü üregben szabadon csurgó vizet. Már a háború előtt és az alatt, mind többen és többen keresték fel a forrást, úgyhogy a régi kiszolgálás elégtelennek bizonyult s a székesfőváros, hogy a legszükségesebb igényeket kielégítse, a forrás mellé kis fedett csarnokot épített, amelyben egy palacktöltögetőt és egy, a víznek poharankint való kiszolgáltatására szolgáló kútat állított fel. E munkálatok elkészülte után, a Székesfővárosi-ásványvízüzem igazgatója, akinek igazgatása alá tartozik a Hungária forrás is, tekintettel arra, hogy a forrás vizének egyik lényeges gyógyítófaktora a vízben oldott rádiumemanáció, felszólított, vizsgáljam meg, hogy az új berendezésnél a víz rádiumemanációtartalma nem szenved-e veszteséget? A fentemlített átalakító munkálatok OELHOFER HENRIK, nagy tapasztalatú forrástechnikusunk és az ásványvízüzem igazgatójának vezetése mellett készültek. A víz a forrásmedencéből, kis darabka régebbi vezeték kivételével zárt óncsöveken kerül a vízkiszolgáltató helyekhez s az egész, a kül- és belföldi fürdőkben szerzett tapasztalatok felhasználása mellett épült. Miután a víz aránylag rövid, teljesen zárt vezetéken, úgyszólván néhány másodperc alatt kerül a forrásmedencéből a vizet kiszolgáló helyig, mindenféle vizsgálat nélkül előre jelezhettem, hogy magában a vezetékben a víz megváltozásáról, rádiumemanációveszteségről szó sem lehet és az újonnan létesített szerkezeten át kiszolgáltatott víz rádiumemanáció tartalma sokkal nagyobb lesz, mint a régi csurgónál, ahová a víz több méter hosszú, nyilt csatornán át jutott; de mivel magában a forrásmedencében a víz, mintegy négyzetméter felületen szabadon érintkezik a levegővel s itt a meleg vízből könnyen illanó rádiumemanáció egy része eltávozhatik, azért vizsgálataimat főként arra terjesztettem ki, hogy mekkora rádiumémanációveszteséget szenved a víz magában a forrásmedencében és miként lehetne ezt meggátolni, vagy legalább is csökkenteni. Mielőtt magára a vizsgálatra térnék rá, hogy ezt jobban megismerhessük, a forrásmedencének alakját irom le. A budai Erzsébet-hídfő lejáratának déli oldalán, a hídfő feltöltésekor épített falban találjuk a fenntebb említett barlangszerűen kiképzett kis üreget. * Előadta a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrologiai Szakosztályának 1924. évi június hó 3-án tartott ülésén.