Hidrológiai Közlöny 1924-26 (4-6. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Weszelszky Gyula dr.: A budapesti Hungária forrás rádioaktivitása

46 DR. WESZELSZKY GYULA Ennek a bejárattal szemben levő falán van elhelyezve a forrás régi csurgója, amely ma is még a forrásvíz levezetésére szolgál. Ettől jobbra, a Gellérthegy felé eső részen alacsony lezárt vasajtót találunk. E vasajtón át egy keskenyke, 3—4 méter hosszú folyosóban találjuk a forrásnak magavájta medencéjét. A forrásnak természetes medencéje a forrásüreg előtti részben kis betonból készült toldalék medencével van nagyobbítva. Ez egyik oldalán beton- . csatornává szükül, amely a folyosó északi fala mentén a régi csurgóhoz vezet. A forrásmedence felülről látott képét az 1. ábra és a pontokkal megszakított vonal irányában való keresztmetszetét a 2. ábra mutatja. Az 1. ábrán a és ö-vel jelölt helyeken a víz normális szintjével közel egymagasságban egy-egy forrástorkolatot találunk. A c-vel jelölt ponton torkolik a forrásmedencébe a fenntemlített régi csurgóhoz vezető betoncsatorna, amely most a gyengébb vízfogyasztás esetén a forrás felesleges vizének levezetésére szolgál. Az 1. és 2. ábrán a d-vel jelölt pont az újonnan készült vízkiszolgáltató helyekhez irányuló zárt vezeték betorkolási helyét jelzi. Vizsgálatra ö-val és ö-vel jelzett pontokról, az ivókútnál és a forrásmedence fenekéről vettem vizet. A vizsgálathoz a vizet az a és b pontokkal jelölt helyről, továbbá a forrás fenekéről olymódon vettem, hogy egy körülbelül két liter űrtartalmú, csapokkal ellátott zárt palackban a levegőt megritkítottam és az egyik csapra hosszabb vastagfalú gummicsövet húztam, amelynek másik végén bádogtölcsér volt. A bádogtölcsért bot végére kötve oda merítettem, ahonnan a vizet venni szándékoztam s a csapot kinyitva a légritkított palackba a szükséges mennyiségű vizet bebocsátottam. Ilymódon emanációveszteség nélkül került a víz a vizsgálathoz. Míg az ivókút csapjából a vizet oly módon gyűjtöttem, hogy a gummicső egyik végét közvetlenül a