Hidrológiai Közlöny 1923 (3. évfolyam)
Értekezések és rövid közlemények - Sigmond Elek dr.: A hidrológiai viszonyok szerepe a szikesek képződésében
A HIDROLOGIAI VISZONYOK SZEREPE A SZIKESEK KÉPZŐDÉSÉBEN 9 még itt is mindkét alkaliföldfém egyenértéksulya messze elmarad a nátrium egyenérték súlya mögött. Kétségtelen tehát, hogy a nátrium közös forrásra vezethető vissza és ez a szikesekből ered. A savmaradékok egyenértékszázalékai ugyan nagyobb változatosságot árulnak el, de közös jelenség, hogy a szulfátion egyenérték százaléka kereken a 45—50 %-ot közeliti meg. A Králik-féle kútvízben egészen 75%-ig emelkedik a szulfátion. Minthogy ez a jelenség megint összefüggést árul el a békéscsabai szikesek szulfátsóival, a többi alkotórésznek a részletezése itt fölösleges. Ezekből megállapíthatjuk, hogy a békéscsabai rét altalajában található szulfátos és nátrium tartalmú vizeket megtaláljuk a szikesektől távol fekvő tanyák mély kútjaiban. Megjegyzendő hogy ezek a kutak az ottani tulajdonosok bemondása szerint eredetileg nem voltak sósak, csak a mélyítéskor romlottak el. Ez tehát azt bizonyítja, hogy az alsó vízmedence felett itt is van egy közelebb fekvő altalaj víz medence, amely azonban nem sós. Ez egyúttal biztosíték a tekintetben, hogy a szikesek közé zárt talajsziget nem fog a jövőben sem elszikesedni, hacsak annyira nem emelkednék az alsó sós víztartó medencében a víz, hogy a felső medencét is elárasztaná. Ez pedig csakis lényeges éghajlat változástól várható. Ezt szükségesnek tartottam leszegezni, mert volt idő, amikor komoly szakemberek részéről felmerült az az aggodalom, hogy idővei az alföldi jó földek is mind el fognak szikesedni. 1 Ez éppen azért nem lehetséges, mert a szikesedés csak ott mehet végbe, ahol a hidrológiai viszonyok megengedik, hogy a száraz éghajlatban fekvő talaj időszakonként tú1bő nedvesség hatása alá kerüljön, és az altalajban olyan vizetszűrő rétegre találjon, amely a vízben oldható sókat még a múltban viszszatartotta és így, ha a tulbőjnedvesség ezeket a sókat feltalálja,feloldja és a száraz időszakban kapillaritás útján a felső talajszintekbe hozza. Ahol ezek a sók hiányoznak, vagy ahol nincs ilyen időszakos nedvesség áradat, ott a száraz éghajlatban a mezőségi talajok különböző nemei alakulhatnak ki, de ezek elszikesedésére nincs meg az előfeltétel. Látjuk ezekből, hogy a szikesek mindkét főtipusának keletkezésében a hidrológiai viszonyok igen lényeges szerepet játszanak és játszódtak már a múltban is. De ugyancsak számolnunk kell a hidrológiai viszonyokkal a jövő tervbevett javításai esetében is, nehogy a javítás az ellenkező eredményre vezessen, mint amit előre várunk, nemis szólva azokról az éghajlati eltolódásokról, amelyet a nagy vízpárolgási felületek apasztása okozhatna, a nagyszámú vízlecsapolások következtében. Itt tehát nagyon óvatosan kell eljárnunk, hogy csak ott csapoljuk le a vizet, ahol ebből tényleg haszon származhat, a többi területet pedig úgy értékesítsük, hogy a víz párolgási felületet lehetőleg csökkentsük. 1 Lásd: DR. MURAKÖZY K. értekezését a talajról a Term. Tud. Közlöny 1902. évfolyamában; továbbá a szerző megjegyzéseit Mezőgazd. Szemle 1903. évf.: A magyar alföld veszedelme.
