Hidrológiai Közlöny 1923 (3. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Vendl Aladár dr.: Hidrológiai és tektonikai vonatkozások

HIDROLOGIAI ÉS TEKTONIKAI VONATKOZÁSOK. Irta: VENDL ALADÁR dr.* Mióta DAUBRÉE

1) a vetődéseknek a forrásokkal és a folyóhálózattal való gyakori szoros összefüggésére különösen felhívta a figyelmet, azóta minden geológus figyelemmel kiséri e jelenségeket. S lassanként igen részletesen megismertük azokat a kapcsolatokat, amelyek a röghegységek területén a hidrológiai viszonyok és a tektonika között észlelhetők. Magam 1914 tavaszán a Kir. József Műegyetemen tartott előadásomban összefoglalón bemutattam azokat a legfontosabb kapcsolatokat, amelyek Budapest közvetlen környékén és a Dunántúlon a vetődések és a hidrológiai viszonyok között fennállanak. Régóta ismeretes az is, hogy a rétegek dőlése és bizonyos hidrológiai jelenségek között összefüggés észlelhető: az artézi víznek színklinális víztartó rétegből való nyerése, a rétegforrásoknak összefüggése a réteg dőlésével stb. — régóta ismert tételei a hidrogeológiának. Beható, részletes tektonikai tanulmányokat gyűrt területeken azonban csak jóval később kezdettek meg, főként az amerikai és az angol geológusok és tanulmányaikból kitűnt, hogy a gyűrt területek tektonikája, hidrológiája és morfológiája között általában igen szoros kapcsolat figyelhető meg. Hazánkban ily irányú részletes tektonikai tanulmányok mintegy tíz esztendő óta folynak BÖCKH HUGÓ kezdeményezésére, kezdetben az erdélyi medencében, majd a dunántúli medencében s legújabban az Alföldön is. A következőkben néhány vázlat alakjában fogom összefoglalni azokat a jellemző ismeretes eseteket, amikor félreismerhetetlenül kitűnik az összefüggés a gyűrődések és a hidrológiai viszonyok között anélkül, hogy teljességre törekednék. Ezeket a példákat jórészben a dunántúli medencéből választottam, ahol 1920—1922 folyamán alkalmam volt különböző helyeken — főként Zala és Somogy-megyében — geológiai megfigyeléseket végeznem. A tektonikai viszonyok részletezésére nem térek ki, csupán csak a példák megértéséhez szükséges egyes kisebb területek tektonikájának vázolására fogok szorítkozni. Az eddigi irodalomban nincsenek adatok azokra a kapcsolatokra vonatkozólag, amelyek a dunántúli medencében a gyűrődések és a hidrológiai viszonyok között észlelhetők. CHOLNOKY JENŐ professzor ismert munkájában sincsenek ily megfigyelések említve, mert akkor a medence tektonikája még ismeretlen volt.

2) * Előadta a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályának 1923. évi március hó 28-án tartott ülésén. DAUBRÉE A: Études synthétiques de Géologie Expérimentale, Paris 1879. „ : Les eaux souterrains, Paris 1887. 2) CHOLNOKY JENŐ: A Balaton hidrológiája. Budapest 1918. A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet. 2. rész.