Hidrológiai Közlöny 1922 (2. évfolyam)
Értekezések és rövid közlemények - Scherf Emil dr.: Hévforrások okozta kőzetelváltozások (hidrotermális kőzetmetamorfózis) a Buda-Pilisi hegységben
HÉVFORRÁSOK OKOZTA KÖZETELV ÄLTOZ ÄSOK A BUDA-PILISI HEGYSÉGBEN 45> mag. pont mellett kisebb kőporfejtö van. Ott vettem fel a 2. ábrában bemutatott fényképet. Az ábrán átlósirányban végigvonuló sötétszínű telér a természetben téglapiros, benne itt-ott fehér dolomitdarabkák látszanak. Kétoldalt néhány cm széles narancssárga szegélye van. A képen világos részletek a kőporfejtö citromsárga színű lisztszerű dolomitját ábrázolják. Ez a kép világosan mutatja, hogy valami a dolomiton áthatolt oldat választotta ki telérszerüen a vörös vasoxidot. A 20—30 cm. széles telérben az élénk téglapiros por még szilárdabb összefüggést mutat, de már átkristályosodott dolomitdarabkákat zár közre, melyekben egy dörzsbreccsa maradványát sejtem a kőporban, ahogyan azt már az 1. ábrán is vázlatosan jeleztem. E ponton azonban kvarcosodásnak, mely a breccsadarabkákat összecementezte volna, nyoma sincs, azért a dolomitdarabkák lazán maradtak meg egymás mellett. A kovásodás hiánya esetleg itt is arra mutatna, hogy a hasadékon átlövellő, alkálikarbonátban dús hévvíz választotta ki a vasoxidgélt. Ezek a vízben szegény vasoxidoktól származó színek máshol sem hiányoznak, ahol magasabb hőfokon lejátszódott hidrotermális hatásokat gyaníthatunk. A Mátrában pl. Recsk mellett a Lahoca-hegy oldalában érctelérek kibúvása mellett találtam meg őket, a Lahoca-hegy tetején pedig vörös vasoxidtól egészen áthatott geizirit-hidrokvarcitot gyűjtöttem. Nagyon érdekesek e tekintetben RICHTHOFEN BR. (154, 259—262, 265—266) közlései a Beregszász mellett lévő alunitelőfordulásokról. „Déda mellett a riolit erősen elkovásodott, elkalcedonosodott. Azjjalunitosodott és opálos zárványokat tartalmazó kőzet hasadékait vörös vaskő vonja be." „A beregszászi alunitkőzet színe fehér, — sárga, — cseresznyepiros, vasoxid hozzákeverődése folytán." „Muzsaly mellett a PERÉNYI-féle kőbánya keleti részében az alunitos (riolit-) kőzet erősen kovásodott és opálosodott. Üregeiben alunit, — barit, — valamint kvarckristályok találhatók. A kristálycsoportokat vörös anyag, valószínűleg vasoxid vonja be, amely egyáltalában ezen kőbányában igen elterjedt. A nagy számmal jelentkező hasadékokat agyag tölti ki, melyben befelé haladva vörösödés észlelhető, úgyhogy a repedés középrészében egyes rétegekben vörösvaskő vált ki. Meg nagyobb tömegben található a vörösvaskő az egészen szomszédos gr. VAY-féle malomkőbányában. Vörösvaskő, alunit, amely maga is egészen sötétvörösre festődött a vasoxidtól és kvarc töltik ki itt a hasadékokat. A vörös vaskő mint „Glaskopf" is található ebben a bányában. A RICHTHOFEN BR. által rajzolt kép pedig, amint ő maga is megjegyzi, pneumatolitikus jelenségektől kísért posztvulkános geizirműködésre vall. Még jelenleg is alakulnak szemünkláttára ilyen vörös vasoxidgélek szolfatára- és fumarola-hatásokra. Utalok pl. BUNSEN (25, 14; 24, 261, 271) valamint KNEBEL és RECK
