Hidrológiai Közlöny 1922 (2. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Scherf Emil dr.: Hévforrások okozta kőzetelváltozások (hidrotermális kőzetmetamorfózis) a Buda-Pilisi hegységben

70 SCHERF EMIL elérő lándzsaalakú tűket találtam, amelyek a kémiai vizsgálatnál aragonitnak bizonyultak. SCHAFARZIK müegy. tanár és TOKODY L. rnűegy. adjunktus arak 5 1) újab­ban az Ördögormán a kalcitnak kockaalakú (0332J rhomboéderjét is meg­találták, amely megtévesztésig hasonlít fluorit-kockához. Ezt azért említem a hajdani forrásműködéssel kapcsolatban, mert RICHTHOFEN (153, 348) véle­ménye szerint a déltiroli grödeni Molignon porfirtufáíban előforduló kalcit kocka-habitusát az oldatban egyidejűleg jelenvolt nagymennyiségű SI0. 2 és Mg CO ; 1 okozta. Hidegkúttól ÉNy-ra, a malomcsárda (Mühl W. H.) és a festékgyár kö­zött, az út mellett dolomitot tártak fel, amely itt és a szembenlévő hegyoldal­ban, (a Hochbach-hegy DNy-i lejtőjén), hévvízi hatásokra többé-kevésbbé erősen elváltozott, átkristályosodott. A laza hófehér krjstályport azelőtt a fes­tékgyár részére bányászták. A dolomitban helyenként ezer meg ezer apró, gombostűnagyságot elérő piritszemcse van elhintve, amelyek részben limonit­pszeudomorfozákká változtak át és a krétaszerü külsejű fehér kőzetben apró fekete pettyek alakjában látszanak. A feltárásnak a gyár felé eső E-i végénél számos telér és ér töri át a dolomitot, amelyek szürke karbonátos-szilikátos anyaggal vannak kitöltve. Néhány lépéssel délebbre^ vagyis a feltárás közepe felé, néhány cm széles ereket találtam, amelyeket zöldesszürke anyag töltött ki­Ez az anyag híg savban C0 2 és némi H.^ S fejlődése közben részben oldódott. Az oldatban kvalitativ vizsgálattal Al-t és P0 4-t mutattam ki mint főalkotó­részeket; azonkívül gyenge Fe 11 1-reakciót adott az oldat. Az ér anyaga erős chrom-reakciót is adott. Ez az aluminiumfoszfátos anyag az ereket körülvevő poralakú dolomitot is egészen áthatja. Friss ásónyom ebben az impregnált dolomitporban 1—2 óra múlva kizöldül. A zöld szín valószínűleg kis meny­nyiségü ferrofoszfát oxidációjából származik, amely az aluminiumfoszfáthoz hozzá keverődött, Egyelőre nem volt módomban ebből az amorf érkitöltésből eléggé tiszta (karbonátmentes) anyagot nyernem, hogy kvantitatív elemzéssel megállapíthattam volna, vájjon a jelenlévő aluniiniumfoszfát a variscit, redondit, minervitstb. néven leírt amorf aluminiumfoszfátok egyikével azonosítható-e. Meg­jegyzem, hogy GAUTIER (76), CARNOT (26,164—168), TEALL (204) és mások vizs­gálatai nyomán ezeknek az ásványoknak foszforsavtartalmát rendesen rothadó organikus anyagok P-tartalmából szokták származtatni, de már GAUTIER (76, 44—45) sem tagadja egészen annak a lehetőségét, hogy azok a foszforitek és aluminiumfoszfátok, amelyek a francia Hérault-tartomány délnyugati részében mutatkoznak, a francia centrális plató körül lejátszódott posztvulkánikus folya­matok révén is képződhettek. LEITMEIER és HELLWIG (112, 42—43) még hatá­rozottabban mutatnak rá arra, hogy a természetes aluminiumfoszfátok foszfor­savja sok esetben a mélyből származik. Spanyolországban (Estremadurában) Cacérés-tartományban Zarza la Mayor mellett az elbontott gránitban csapó kvarcos foszforit-telérek éppen úgy, mint a Logrosan mellett lévőek a kambriumi 5 4) Szíves szóbeli közlés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom