Hidrológiai Közlöny 1922 (2. évfolyam)
Értekezések és rövid közlemények - Scherf Emil dr.: Hévforrások okozta kőzetelváltozások (hidrotermális kőzetmetamorfózis) a Buda-Pilisi hegységben
66 SCHERF EMIL a 285 m-es (Huszonnégyökrös-hegytől K-re) és a 287 m-es kúp 4 9 közt elhúzódik s amelyet a Csiki árok derékszögű behajlása is jelez. Az északnyugati oldalon elhúzódó vetődés hasonlóképen folytatásába esik egy nagy törésvonalnak, amely SZILBER szerint a Kecske-hegyet (Geissberg) két részre osztja és innen délkeleti irányban tovább haladván, a Csiki-hegyek főgerincét a 314 m és a 267 m magaslat közt lépi át és délkeleti végződésénél a Strassberg (264 m, Budaörstől Ny-ra) peremi letörését okozza. Amikor SCHAFARZIK professzor úrral ezen a vidéken jártam, a vadászháztól ÉNy-ra barittelérnek egy darabját találtuk, amely szántáskor vetődött a felszínre; nemkülönben a szántott területen jól látható rendzina-foltok jelzik azt, hogy a csekély mélységben jelenlévő dolomit a Geissberg felől átcsapó törésvonal mentén hidrotermálisán elváltozott. Itt a völgyben az ÉNy—DK-i irányú vetődéseket rájuk merőleges irányú törések is keresztezik, amelyek a völgyben néhány kis dolomitrögöcskét alakítottak ki és ezek közül mindenütt megfigyelhetjük a jellemző hidrotermális elváltozásokat, ú. m. a dolomit átkristályosodását, a rendzina-alakulást, a dörzsbreccsák hasadékainak kitöltését kvarccal, barittal, oxidos vasércekkel. A Kovakőhegynek mindkét oldalán, a jelzett törésvonalak mentén, a hárshegyi homokkő laza homokká bomlott és vörös vasoxidok képződtek benne, melyektől a talaj ezeken a helyeken egészen kivörösödik, mintha vörös akkumulációs színt ütköznék ki a felszínre, amiről azonban szó sincs. Mihelyt a törésvonaltól a hegy felé távolodunk, a normális világosbarna erdőtalajra érünk, mely alatt szilárd kvarchomokkő tűnik elő. Az 1 : 25000 térképen „Bergäcker" névvel jelölt területen, a Kovakőhegytől délre, a hárshegyi homokkő nagyobb kavicsokból áll. A szőlők közt egyik helyen ez a homokkő egészen lokálisan annyira szétesik, hogy első pillanatra kavicsterraszt vélünk látni. Száz méterrel odább már nyoma sincs a jelenségnek. Lehet-e ezt a helyhez kötött szétbomlást egyszerű „mállással" magyarázni ? Nem sokkal kézenfekvőbb magyarázat-e az, hogy alkálikus hévvízfeltörés oldotta ki ezen a helyen a hárshegyi homokkő kvarcos kötőanyagát és bomlasztotta szét ilyen módon ? A közelben, a kovakőhegyre felvezető mély útban, csakugyan meg is találjuk a jól ismert forrásnyomokat t. i. a rózsapiros színeződéseket, az úton-útféle.n fekvő limonitos konkréciókat és a rendzinás talajt. Ahajdani hévforrások homokkőépítő munkásságáról kell most szólnom. A II. sz. táblán bemutatott helyen a kifehéredett pannonkorú csillámos homokot alumoszilikátos, festékföldszerű anyag hatja át és cementezi össze laza homokkővé olyan nagy mennyiségben, hogy azelőtt a homokkövet a maga egészében piktortégla készítés céljából bányászták. 5 0 Valószínűnek tartom, hogy a homok alumoszilikátos cementje a mélyebben fekvő budai márga4 9 Ezek a magassági számok csak az 1:25000 lépt. térképen vannak bejegyezve. 5 0 A II. sz. tábla jobb felső sarkában látható a táró bejárata. — VENDL dr. nemrég megjelent közleményében (216, 45) említi, hogy a kifehéredett pannon komokban ökölnyi nagyságot is elérő markazit csomók fordulnak elő, mint hévvízi termékek.
