Hidrológiai Közlöny 1922 (2. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Weszelszky Gyula dr.: A geotermikus gradiensről

10 WESZELSZKY GYULA DR. szabud útja, tehát fel kellett vennie a talaj hőmérsékletét. H T ZSIGMONDY feltevése, hogy a felszíni víz ilyen közel a fúráshoz jutna a mély rétegekbe, helyes volna, akkor megfordított jelenséget kellett volna észlelnie, először melegebb és később hideg víznek kellett volna felszállania. De egyébként is lehetetlenség, hogy a mélyben hidegebb víz, szúk artézi fúráson át, ily sebességgel haladva,amikor azon naponta közelítőleg 12,003 hektoliternyi áramlik, ennyire fölmelegedjék. Ebben a táblázatban közölt adatokat csak úgy lehet magyarázni, hogy a 929 8 méter mélységből először feltörő víz a talajnak e mélységben való hőmérsékletét mutatja és hogy a vizet szolgáltató repedések a mélység felé folytatódnak, úgyhogy a repedések megnyitásakor a mélyebb rétegek vize a magasabb rétegek vizét maguk előtt szorítván és közben az útjokba eső hidegebb talajt is fölmelegítvén, végül is a fúráson át állandó hőmérsékletű víz jutott fel. Megjegyzem még, hogy a táblázat adatai szerint az első felszálló víz nyerése után a fúrás még tovább haladt, de ez a kerekszámba véve 40 méternyi mélység különbözet a hőmérsékleti viszonyokat csak annyiban tudta befolyásolni, hogy ezáltal a víz mennyisége szaporodott. Eszerint, ha elfogadjuk, hogy 929 8 méter mélységben a talaj hőmérséklete az először fölszálló víz hőmérsékletével volt egyenlő és ha mint ZSIGMONDY teszi, Budapest átlagos középhőmérsékletét 11075"-nak és azt a mélységet, amely a höingadozásnak alávetve már nincs, 19 méternek vesszük, úgy ez adatokból, e fúrásnál, a geotermikus grádiens 28 5 méternek adódik. A mellékelt ábrával (1. a 12. oldalon) akarom a városligeti artézi kút fúrásakor, illetve a fenti meggondolás alapján számított hőmérsékleti és a föltételezett észlelt, vízszolgáltatási viszonyokat szemléltetővé tenni. A két vastagon kihúzott függőleges vonal a fúrást jelképezi. A felső vízszintes vonal a föld sziliét, az alsó a vizet szolgáltató dolomit-réteg határát (917M m) jelenti. A ll"-kal jelölt, megszakított vonal a felülettől számítva azt a mélységet (19 m) jelenti, amelynek hőfokát ZSIGMONDY számítása alapján Budapest átlagos hőmérsékletével (11075") egyenlőnek vettem és a 43'3"-kal jelölt, megszakított vonal azt a mélységet, 929 8 m, amelyből ZSIGMONDY a 43"375" hőmérsékletű vizet nyerte. Ha e két vonal közti távolságot (929 8—19 910 8 m) a felső talaj és a vizet szolgáltató réteg hőkülönbözetével (43'375"— 11 075"-32 3") osztjuk, akkor a geotermikus grádienset 28'2 méternek kapjuk. A megszakított vonalak tehát a geoizotermák fúrás előtti elhelyeződését jelzik és a pont és vonalakkal megszakított vonal, a 73°-os izoterma mostani elhelyeződését. Eszerint a fúrás előtt a víz, az ezt szolgáltató dolomit és az alatta föltételezett triász mészkőrétegekben mozdulatlan vagy a budai oldal felé való nagyon lassú áramlásban volt, úgyhogy minden ponton az őt körülvevő talaj hőmérsékletét vette fel s a külömböző hőmérsékletű izotermák, eltekintvén a talajnemek külömböző hővezető képességéből eredő eltérésektől, egymással párhuzamosan helyeződtek el. E viszonyokát a fúrásokozta vízmozgás megzavarta. A víz most a nyilak jelezte irányban, minden oldalról a fúrás felé áramlik és a különböző szintekről jövő különböző hőmérsékletű víz egymással összekeveredvén 73 fokos vizet szolgáltat, amely kis távolságra a cső közeié-