41. Hídmérnöki konferencia. Szolnok, 2000.

KÖZÚTI HIDAK EUROCODE SZERINTI FORGALMI TERHEI Kovács Tamás* 1. BEVEZETÉS Hazánk Európai Unióhoz való csatlakozásának egyik feltétele a műszaki szabályzatrendszer európai követelményekkel való összehangolása. Ez egyrészt a jelenleg készülő Eurocode (EC) szabványsorozat átvételét, másrészt az ezekhez nemzeti szinten kötelezően elkészítendő Nemzeti Alkalmazási Dokumentumok (NAD-ok) kidolgozását jelenti. A közúti hidak terheivel foglalkozó MSZ-07-3701 szabványnak megfelelő EC előszabvány magyar változatának (MSZ ENV 1991 -3: Hidak forgalmi terhei) elkészülte a közeljövőben várható. Ez alkalomból, az említett előszabvány hatályba lépését követően a közúti hidak tervezésekor figyelembe veendő EC szerinti forgalmi terhekről, valamint (az MSZ ENV 19911: A tervezés alapjai előszabvány alapján) kívánunk a továbbiakban - a teljesség igénye nélkül - egy rövid összefoglalót adni. 2. TERVEZÉSI ÁLLAPOTOK, ESETLEGES TERHEK ÉS TEHERCSOPORTOSÍTÁSOK Az EC (a magyar szabályzatokhoz hasonlóan) négy tervezési állapotot különböztet meg egymástól. Ezek a tartós, az ideiglenes, a rendkívüli és a szeizmikus tervezési állapotok. A továbbiakban, a mérnöki gyakorlatban ritkán alkalmazott rendkívüli és szeizmikus tervezési állapotot nem tárgyaljuk. A tartószerkezeteket érő hatások osztályozása szerint léteznek állandó, esetleges, rendkívüli és szeizmikus hatások. A tervezés során minden tervezési állapotban a hatásokat más-más kombinációban kell figyelembe venni. Tartós és ideiglenes tervezési állapotban a teherbírási határállapothoz tartozó ún. alapkombináció részletes erőtani számítás esetén az alapkombinációhoz képest csökkentett hatást eredményező két kombináció maximumával váltható fel, használhatósági határállapotban pedig az ún. karakterisztikus (csak acélhidak esetén), ritka (csak betonhidak esetén), gyakori és kvázi-állandó kombinációkat kell képezni. Ezek a kombinációk az esetleges hatások más-más értékeit, (ún. reprezentatív értékeit) tartalmazzák, amelyek az előfordulási valószínűség nagysága alapján különböznek egymástól. Közúti hidak tervezésekor, esetleges hatásként az ún. forgalmi terheket, a szélhatást és a hőmérsékleti hatást kell figyelembe venni. A hóteher forgalmi terhekkel való egyidejűségét az EC tartós tervezési állapotban jelentősen korlátozza, figyelembe vétele csupán ideiglenes tervezési állapotban, bizonyos körülmények esetén szükséges. A hóterhet ezért a továbbiakban nem tárgyaljuk. 3. FORGALMI TERHEK Az EC szerinti forgalmi terhek a közúti forgalom hatását leíró függőleges és vízszintes tehermodellek formájában adottak, ahol mindegyik tehermodell tartalmazza a forgalomból származó dinamikus többletet. A fáradásvizsgálathoz külön fáradási tehermodellek állnak rendelkezésre. A 2. szakaszban említett hatáskomb inációkban azonban, a forgalmi terhek függőleges és vízszintes modelljei nem önmagukban, hanem ún. forgalmi tehercsoportokba (grl.. .gr5) rendezve szerepelnek. Az egyes tehercsoportokat előírt szabályok szerint kell összeállítani. E tehercsoportokat a továbbiakban, 32