Dr. Domanovszky Sándor: A magyarországi közúti Duna-hidak acél felszerkezeteinek története. Különlenyomat a 40. Hídmérnöki Konferencia előadásainak kiadványából (2000

Az esztergomi Mária Valéria híd A híd főterveit - Feketeházy János komáromi hídnál alkalmazott megoldását átvéve - a fővállalkozó Cathry Szaléz és fia, az acélszerkezet kiviteli terveit, a gyártást és szerelést végző Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára készítette, Czekelius Aurél minisztériumi főfelügyelő irányítása mellett. A híd ötnyílású, csonka sarló alakú, rácsos szerkezetű, alsópályás, kéttámaszú egységekből áll. A támaszközök befelé növekednek: 83,5 + 102,0 + 119,0 + 102,0 + 83,5 m. A híd összhossza 496 m. A kocsipálya szélessége 5,6 m, ehhez csatlakozik kétoldalt egy-egy 2,6 m széles gyalogjárda. A kavartvasból készült szerkezet önsúlya 2507 t. A hidat 1894-95-ben építették (4. kép). A párkányi oldali első nyílást 1917-ben felrobbantották. Az újjáépítés - akkor (Trianon után) „csak" - 7 évig váratott magára. 1944 decemberében a németek a három középső nyílást felrobbantották. A „testvériség" 35 évében és a „szomszédság" (de milyen?) 10 évében nem sikeredett megállapodni az újjáépítésben, bár tárgyalások, tervezgetések folyamatosan voltak. Az 1999. szeptember 16-án történt miniszterelnöki kézfogó reményt nyújt a híd 2002-re előirányzott átadására. A jobbparti hídnyílás mai állapotában a 4. képen látható. A budapesti Árpád híd A híd megvalósítása, helyének kijelölése a XX. századra jellemző, magyarosan hosszú (1903-39 közötti) és éles vita után „jött össze". A híd főterveinek kidolgozását dr. Széchy Károly irányításával a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium Hídosztályán végezték. Az acél felszerkezet gyártási tervei a MÁVAG-ban készültek. A híd ferde alátámasztású, két-, négy-, háromnyílású folytatólagos és egy (a pesti parti) kéttámaszú, négyfőtartós, felsőpályás vasbeton pályalemezes gerenda szerkezetként, két vasbeton műtárgy (a Hajógyári és a Margitszigeten) közbeiktatásával került kialakításra. Támaszközei (a budai oldalról haladva): 60,0+50,0+45,0 + 80,0 (vasbeton) + + 82,0 + 103,0 + 82,0+90,0 (vasbeton) +76,0 + 102,0+76,0+37,0 m, összhossza 928 m. Keresztmetszeti méretei: 2x3,4 + 1,0 (gyalogjárda és kerékpárút)+ 19,2 m kocsipálya (ebből 6,5 m villamos sáv), összesen 27,6 m-re voltak tervezve. A kivitelezés 1939-ben kezdődött és 1944-ben abbamaradt. Eddig az alapok és a szigeti műtárgyak, valamint a budai oldali szakasz első négy nyílása készült el (kb. 250,0 m, 5. kép). A munkát, a háború után, 1948-ban folytatták. Ekkor azonban - takarékossági okoknál fogva - csak a két középső főtartót, konzolokkal, összesen 13,0 m szélességben (melyből 1,0-1,0 m gyalogjárda, 4,9 m villamospálya volt) építették meg. Ezt a hidat a MÁVAG, Perényi Miklós vezetésével, 1950-re készítette el (5. kép). A beépített folytvas tömege 4500 t. 10