Dr. Domanovszky Sándor: A magyarországi közúti Duna-hidak acél felszerkezeteinek története. Különlenyomat a 40. Hídmérnöki Konferencia előadásainak kiadványából (2000

- a komoly korróziós károkat a hidak tökéletlen vízelvezetése és víztelenítése okozza (szigetelési hiányosságok, rosszul beépített vagy hibás dilatációs szerkezetek, nem működő vagy hibásan beépített víznyelők, a szerkezet hasasodása stb.), ezek a hibák az építési hibákra szuperponálódnak; - a régebbi rendszeres ázások, illetve a most is aktív nedvesedések eredményeképpen a feszítőbetétek a fokozott korróziós veszélyeztetettség állapotában vannak; - nem tekintettük korróziós problémának a hidak alakbeli és mozgásbeli problémáit (itt szóba jöhet pl. a beton és a hézagokat kitöltő epoxihabarcs kúszása), bár egyes esetekben nem zárható ki, hogy nem várt lehajlások vagy egy híd „lemászása" a saruról többek között saru-korróziós okokra vezethetők vissza (célszerű éppen ezért a sarukat a későbbiekben méretezésre és működésre ellenőrizni); - az eltérő állapotok és eltérő hibaokok miatt azonosan alkalmazható, tipizálható vizsgálati módot, javítási javaslatot nem lehet adni, minden egyes hídra egyedi vizsgálati és javítási koncepciót kell kidolgozni; - valamennyi hídon közösnek találtuk azonban azt a hibafeltárási folyamatot, melynek során egy maximum ötlépcsős, vizsgálat-kiértékelés-döntés blokkokból álló programot kell végigjárni, melynek során egyre részletesebbé váló vizsgálatokkal lehet alátámasztani a döntési szinteket, hogy a lehető legkisebb költséggel a legtöbb információhoz lehessen hozzájutni. Ahol a szerkezet egy vizsgálati szint követelményeinek megfelel, ott a vizsgálati programot meg lehet szakítani, s a javítás-helyreállítás irányába elmozdulni. 3. A feszítőbetétek állapotának vizsgálata A feszítőbetétek állapotának teljes körű vizsgálatát jelen vizsgálati programban nem lehetett elvégezni, mert - nem álltak rendelkezésre azok az alapadatok, melyek a feszítőbetét-vizsgálat racionális (műszakilag és gazdaságilag indokolható) elvégzéséhez szükségesek (az előzetes vizsgálatok alapján mely helyeken, milyen gyakorisággal kell a feszítőbetét-vizsgálatokat elvégezni); - nem állt rendelkezésre kellő idő és költségfedezet ezen vizsgálatok elvégzésére. Megvolt azonban a lehetőség az elővizsgálatok első lépcsőjének elvégzésére, melynek során eldönthető, hogy a rendszeres hídvizsgálat során tapasztalt hibák okoznak-e a betonszerkezet, illetve a feszítőbetétek számára korróziós veszélyeztetettséget. Az öt Körös-híd gyors megvizsgálása alapján összeállítottuk a feszítőbetétek állapotának meghatározását célzó vizsgálati, hibafeltárási folyamatszintjeit, s az azokhoz tartozó vizsgálatokat. Az egyes szinteket úgy állapítottuk meg, hogy az alkalmazott vizsgálati módszerekkel és az azokhoz tartozó hozzáférési és eszközigénnyel az adott szinten a lehető legtöbb információ megszerezhető legyen, a megalapozott döntés érdekében. Ha ugyanis bármelyik szinten a döntés-előkészítő vizsgálatok nem kellően alaposak, akkor fennáll a veszélye annak, hogy a biztonság érdekében a következő szinten túl sok vizsgálatot vagy javítást kell végezni. A fentiek alapján a következő öt szintet állapítottuk meg: 1. szint: annak megállapítása, hogy fennáll-e a korróziós veszélyeztetettség gyanúja? Ezen a szinten elsősorban fel kell deríteni a híd múltját, beszerezni a szükséges terveket, 85