Dr. Domanovszky Sándor: A magyarországi közúti Duna-hidak acél felszerkezeteinek története. Különlenyomat a 40. Hídmérnöki Konferencia előadásainak kiadványából (2000

Az acélszerkezeti munkák elkészülte után következett a függesztőkábelek befűzése és megfeszítése. Ezután már nőtt az északi útpálya teherbírása, és a befejező munkákhoz - mint például a dilatációs szerkezetek cseréje, aszfaltozás stb. - már behajthattak a munkához szükséges járművek. Az északi konzol elkészülte után a személygépkocsi-forgalom és a munkaterület helyet cserélt, és hasonló sorrendben elkészült a déli konzol is. FELJÁRÓ UTAK A megerősített közúti oldalpályák alkalmassá váltak a teljes körű közúti forgalom átvezetésére, ezért a megváltozó forgalmi rend szükségessé tette a hídfeljárók és a szomszédos vasúti műtárgyak (közúti aluljárók) átépítését is. Erre azért volt szükség, mert az új forgalmi rendben már nem csak a személygépkocsiknak, hanem a tehergépjárműveknek is át kell haladni a vasúti pálya alatt, és a meglévő műtárgyak űrszelvénye ehhez nem felelt meg. A tehergépjárművek ezentúl ugyanazon az útvonalon fognak a hídra fel- és lehajtani, ahol eddig csak a személygépkocsik közlekedtek, ezért ezeket az utakat a teherforgalomnak megfelelően át kellett építeni, az utak vonalvezetésében és a burkolat teherbírásában egyaránt. A beruházás keretében meg kellett oldani az átépítéssel érintett közművek és a biztosítóberendezések áthelyezését, illetve átalakítását is. Az első ütem közúti beruházásban készült, 1998 szeptembere óta. A Duna-híd átépítése a közúti és a vasúti forgalom csekély korlátozásával készült el. Az első ütem munkái alatt a konzolok közúti forgalma az egyik konzolon váltakozó irányban állandóan fenntartható volt. A vasúti közlekedés és a nehéz közúti gépjármű-forgalom kisebb szünetekkel ugyanúgy folyhatott a konzolok megerősítése és átépítése alatt, mint az építési munkák megkezdése előtt. Az építés 1999 júliusában indult második ütemében - mely a vasúti pálya felújítására irányult - a vasúti forgalom teljes egészében szünetelt. VASBETON ALULJÁRÓK A második ütem beindulásával az első ütem nem ért véget, mert az első ütem részeként készülő két vasbeton vasúti műtárgy - közúti aluljáró - átépítését a Duna-híd vasúti pályájának átépítésével azonos időben, a vasúti vágányzár időtartama alatt kellett elvégezni. A bátaszéki oldalon azért kellett a vasbeton hidat átépíteni, mert a vasúti híd alatt a közút pályaszintje 80 cm-rel mélyebben volt, mint a környezete, ezért az árvizek levonulása után az aluljáró még akkor is hosszú ideig használhatatlan volt, amikor az út többi részén már jól lehetett közlekedni. A közút pályaszintjének megemelése érdekében a híd szerkezeti magasságát kellett hasonló mértékben csökkenteni. Ezért a vasbeton kerethíd pályalemezét elbontották, és a hídfők falát megmagasítva új, korszerű, lényegesen kisebb szerkezeti magasságú monolit vasbeton híd épült. A híd nyílása megfelelő méretű volt, ezért nem változott. A bajai oldalon a híd alatti űrszelvény magassága megfelelt, azonban a szabad nyílás mérete nem volt elegendő a hídra felhajtani szándékozó tehergépjárművek számára. Ezen az oldalon az alaptestek kivételével az egész hidat el kellett bontani, és az alaptestek kiszélesítésével egy új hidat kellett építeni. A híd átépítését kihasználva, és a költségekből részt vállalva Baja városa 66