Dr. Domanovszky Sándor: A magyarországi közúti Duna-hidak acél felszerkezeteinek története. Különlenyomat a 40. Hídmérnöki Konferencia előadásainak kiadványából (2000

Az acélszerkezetet a MAVAG gyártotta, vitéz Berencsy Béla és szerelte Massányi Károly vezetésével. A főtartókat a budapesti Hídüzemben kifektették, majd szétbontották, és hajóval szállították a helyszínre. Ott a szerelést, teljes beállványozással, 1929 nyarán kezdték, és 1930ban fejezték be (27. kép). Ugyanabban az évben építették fel a Holt-Duna-hidat is. Az év végén a hidat forgalomba helyezték. Az eredeti tervekben biztosított volt a vasúti forgalom bonyolíthatósága. Ezt csak 1939-ben használták ki, amikor kiépítették a vasúti pályát is. A hidat és pilléreit a németek 1944. november 14-én felrobbantották. A pusztítás oly mérvű volt, hogy rekonstrukciója szóba sem jöhetett. Dr. Korányi Imre és Sávoly Pál vezetésével az UVATERV-ben tervezett új híd szerkezeti rendszere és nyílásbeosztása követte a régiét, de a főtartók rombikus rácsozással, a pilléreknél alul-felül kiékelt vonalvezetéssel készültek. A hídra vasúti vágányt is építettek. A 7 m széles pálya kétirányú közúti vagy (annak lezárásával) vasúti forgalmat tud bonyolítani. A híd befolyási oldalán 1,5 m széles, konzolokon nyugvó gyalogjárda van. A folytvasból készített szerkezet tömege 2680 t. Az új híd építését a roncsok eltávolítását követően 1950-ben kezdték. A munkát a MAVAG és a Győri Vagongyár közösen végezték. Átadására 1951. december 23-án került sor (27. és 28. képek). A Holt-Dunán a régi, épen maradt híd mellett, attól északra, hasonló vonalvezetésű hidat építettek a közúti forgalom számára. A vasúti forgalom az utóbbi időben csak esetenkéntire korlátozódott. A közúti, főként nehézgépjármű-forgalom azonban olyan mértékben megnövekedett, hogy a pályát évek óta folyamatosan foltozgatni kellett. Ezért 2000-ben elvégzik a híd felújítását, mely a vasúti vágányok eltávolításával, teljes pályacserével és korrózióvédelemmel jár. A bajai híd A bajai vasúti Duna-híd terveit a Magyar Királyi Államvasutak készítették (Riedl Károly főfelügyelő, Richter Károly és Kramer Frigyes felügyelők, továbbá Szikszay Gerő főmérnök közreműködésével). A négynyílású mederhíd - hasonlóan Feketeházy Jánosnak a komáromi Erzsébet hídnál alkalmazott megoldásához (amelyet az esztergomi közúti, a komáromi vasúti, majd, a bajai után a gombosi vasúti hídnál is átvettek) - csonka szegmens alakú, oszlopos rácsozású, alsópályás, 101,8 m támaszközű, kéttámaszú szerkezetekből áll. Ehhez csatlakozik a Duna jobb partján elhelyezkedő háromnyílású ártéri híd 3 db 51,4 m támaszközű felsőpályás, párhuzamos övű, szimmetrikus rácsozású, kéttámaszú szerkezettel. Anyaga folytvas, tömege 2868 t. Az acélszerkezet gyártását és szerelését a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára - Gottlieb Ferenc főfelügyelő irányításával, Jurkiny Jenő és Strauch Emil vezetésével - végezte 1906-1909 között. A főtartók ki fektetéséhez a gyár máig is üzemben lévő budapesti, ún. „Millenniumi" csarnokának oszlopaira darupályát építettek, és azon 5 t-ás futódarut helyeztek üzembe (29. kép). 18