40. Országos Hídmernöki konferencia. Baja, 1999.

A feltárt helyeken korlátozott számban Schmidt kalapácsos szilárdságvizsgálatot, pH-ellenőrzést és kloridtartalom-mérést végeztünk. A megbízó kérésére ultrahangos vizsgálattal összehasonlító méréseket végeztünk. A mérésekhez az ultrahangos mérőműszert némileg át kellett alakítani (az adó- és vevőfejhez vezető kábeleket meg kellett hosszabbítani). A méréshez biztosítani kellett az adó- és vevőfej egymással szembeni helyzetét a pályalemez alján és tetején, mely csak a hídfőhöz közeli részen, alpintechnikával volt megvalósítható. A méréseket harminc regisztrált helyen végeztük el, az Impact-Echo-vizsgálatokkal kb. azonos kiosztásban. A pályalemez-vastagságot a dilatációs hézagon keresztül mérőszalaggal határoztuk meg. A kiegészítő ultrahangos vizsgálatot a híd solti oldalán, 5 m-es sávban, a híd pályalemezének teljes szélességében végeztük. 4. Az eredmények értékelése Az elvégzett vizsgálatok alapján megállapíthatjuk, hogy az elsődleges vizsgálati célt, nevezetesen a híd pályalemezének gyors, roncsolásmentes, felülről, állványozás nélkül történő homogenitás-vizsgálatát az Impact-Echo-eljárással meg lehetett oldani. A mérési eredmények kiértékelése azt mutatta, hogy - a beton pályalemezben vannak ugyan inhomogenitások, de ezek lokálisak és viszonylag kis mértékűek; - jelentős felületen (az összfelület kb. 10%-án) a mérés nem végezhető el az aszfaltréteg tapadási hiányossága miatt, ami visszavezethető a beton több cm-es vastagságot is elérő felületi tönkremenetelére; - az Impact-Echo-vizsgálat a jelen aszfaltburkolatú szerkezet vastagságmérésére nem alkalmas az aszfaltréteg térbeli és időbeli inhomogenitása miatt. Ahol az Impact-Echo eljárással nem lehetett mérni, ott feltárásokat készítettünk, a feltárásos vizsgálatok eredménye összhangban van az Impact-Echo vizsgálattal, amennyiben - a laza aszfaltréteg alatt több cm vastagságú, könnyebben bontható vagy laza, morzsalékos betonréteget lehetett találni; - a felületileg fellazult betonrétegek alatt kielégítő szövetű és szilárdságú beton található; - a feltárások (amellett, hogy a legkritikusabb helyen történtek) nem mutattak katasztrofálisan nagymérvű, veszélyes beton-tönkremenetelre utaló jeleket; - a pH- és kloridtartalom-vizsgálatok egyértelműen alátámasztották azt a feltételezést, hogy a beton felületi tönkremenetelét részben a szigetelés hiánya, az aszfaltrétegen átszivárgó nevesség és só oldó és fagyasztó hatása okozta, részben már a pályalemez készítésekor sem megfelelő betonminőség. A kiegészítő ultrahangos vizsgálat eredményei összhangban vannak a többi vizsgálat eredményeivel, nevezetesen, hogy - a jó minőségű betonhoz képest jelentősen kisebb terjedési sebességeket lehetett mérni, a „megfelelő minőségű betonban" mért értékek általában 2000-2500 m/s között voltak, mely magyarázható egyrészt az aszfalt lágyságával és a határfelület nagyobb légpórustartalmával; 32