40. Országos Hídmernöki konferencia. Baja, 1999.

- az Impact-Echo-eljárással homogénnek mért betonban (solti hídfő, közúti oldal) átlagosan 2239 m/s volt a mérhető sebesség, míg az egyértelműen gyengébb minőségű vasúti oldalon 1938 m/s (nagyságrenddel nagyobb szórás mellett), ezek az értékek elmaradnak a kívánatos betonszilárdsághoz tartozó értékektől. Ezen értékelésen túlmenően azonban számszerűsíthető korrelációt nem tudtunk az ultrahangos és az Impact-Echo-eljárás összefüggésében igazolni, elsősorban az aszfalttal burkolt szerkezet inhomogenitása miatt. Az ultrahangos és a visszhangos eljárás összehasonlítása a gyakorlati tapasztalatok alapján annyiban lehetséges, hogy alkalmazási módjukat tekintve az Impact-Echo eljárás bizonyos előnyöket mutat: - „egyoldalas" vizsgálati módszer, nem szükséges a szerkezet kétoldali hozzáférhetősége; - az acélbetétek nem zavarják a visszhangjeleket, mert azok a hasonló akusztikus impedanciájú anyagot megkerülik vagy azon áthaladnak, az ultrahangjel az acélbetétben halad tovább, a mérendő betont vagy szerkezeti részt kedvezőtlen esetben „megkerüli" - az Impact-Echo-vizsgálatnál a számítógépes kiértékelés lehetővé teszi, hogy egyszerre megfigyelhető a szerkezetbe bocsájtott jel, annak hatása (frekvenciaanalízis) és az abból számított (normált) érték (szerkezetvastagság vagy visszhangmélység), így a mérés megfelelő gyakorlattal azonnal kiértékelhető (jó szerkezet, hibahely, rossz mérés stb.). A kiértékelés számszerűen és grafikusan egyszerre történik; - az Impact-Echo-vizsgálat jelentősen kisebb időigényű, s nem érzékeny oly mértékben a szerkezet felületi minőségére, mint az ultrahangos vizsgálat (nem szükséges külön zsír- vagy gélcsatoló közeg, az Impact-Echo vevőfejében egy beépített, néhány másodperc alatt cserélhető ólomlemez a csatolóközeg). 5. Javítási lehetőségek A javítási lehetőségeket a különféle hibaesetekre az alábbiakban foglaltuk össze: 5.1. Üregek, kavicsfészkek, lunkerek injektálása cementkötésű anyaggal A vizsgálatokkal meghatározott hibahelyeket fúrással meg kell közelíteni, cementinjektálásra alkalmas injektálócsonkot kell elhelyezni, a mikrocementet vagy cementszuszpenziót közepes nyomáson a szerkezetbe kell juttatni. Cementszuszpenzió alkalmazása esetén célszerű korróziógátló inhibitor adagolása is. A cement megkötése után (kb. 24 óra) az injektáló csonk eltávolítható és a burkolat helyreállítható. 5.2. Laza aszfaltréteg alatti morzsalékos betonréteg javítása A nem tapadó aszfalt kibontása, alatta a morzsalékos beton eltávolítása véséssel, homokfúvással. A beton javítása tapadóhíd, gyorsan kötő különleges beton alkalmazásával (esetleg inhibitor-adagolással), ideiglenes szigetelés készítése célszerűen vizesepoxi vagy nedvességtűrő epoxi műgyantával, a javítási hely újraaszfaltozása. 33