40. Országos Hídmernöki konferencia. Baja, 1999.

3. Kiegészítő vizsgálatok Az Impact-Echo-vizsgálattal el nem érhető helyeken roncsolásos feltárásokat terveztünk annak eldöntésére, hogy az aszfalt felválása csak felületi jelenség-e, vagy a beton komolyabb tönkremenetelére vezethető vissza. Valamennyi rosszul tapadó helyet nem lehetett idő hiányában feltárni, a feltárásokat úgy végeztük, hogy lehetőleg sok helyet érintsenek, illetve olyan helyen történjenek, ahol egyéb jelek ezt indokolták (pl. repedezett, felgyűrődött, megsüllyedt aszfalt). Hídoldalanként (közúti oldal és vasúti oldal) három, egymástól l-l m-re lévő mérési vonalat vettünk fel. Az Impact-Echo-vizsgálattal a (regisztrált) mérések száma 2099 volt, az ultrahangos kiegészítő mérések száma (regisztrált helyek) 30 volt. Mivel a hídon az aszfaltréteg minősége nagyon ingadozó volt (igen sok utólagos javítás), a rétegvastagság is nagyon változott (a nyomvályúkban az eredetihez képest jelentősen lecsökkent, egyes szerkezetek mellett felgyűrődés miatt jelentősen megnövekedett) és a hőmérséklet-változás miatt az aszfalt keménysége órárólórára változott, nem lehetett az aszfaltréteg akusztikai tulajdonságát állandónak tekinteni. így egzakt vastagságmérésre nem volt lehetőség, a szerkezet inhomogenitására a mért értékek egymással való összehasonlítása, a tervezett vastagságok és a feltárások helyén mért értékek alapján lehetett következtetéseket levonni. Azokon a helyeken, ahol az aszfalt a betonszerkezetről valamilyen okból elvált, az ImpactEcho-eljárassal nem lehetett a szerkezetről adatot nyerni. Ez az összes vizsgálati hely kb. 10 %-a, a híd pályalemez-felületének kb. 8%-a. E helyeken - az aszfalt állapotát, a szerkezeti tényezőket, a forgalomkorlátozási lehetőségeket, a szemmel látható hibajelenségeket és a korábbi vizsgálatokat figyelembe véve - korlátozott mennyiségű feltárást végeztünk. A feltárások az alábbi eredményeket mutatták: Általánosságban kimondható, hogy a feltárt felületek legnagyobb részén a beton pályalemez felületileg tönkrement. A tönkremenetel oka, hogy szigetelés hiányában az aszfaltrétegen átszivárgó víz, hólé, sóoldat a betont áztatja, kilúgozza, sóval terheli, intenzív fagyasztásos igénybevételnek teszi ki, így a beton felső 2 ... 5 cm-es rétege morzsalékossá válik. A feltárások helyén a beton állapotát az alábbi kategóriákba soroltuk: - az aszfalt felvált vagy megfelelően tapad, de alatta a beton kielégítő minőségű, nehezen véshető, - a felvált aszfalt alatt látszólag jó minőségű, de felületileg könnyen bontható beton található. A néhány cm vastagságú, könnyen bontható réteg alatt nehezen véshető, kielégítő szövetű beton található, - a felvált aszfalt alatt több cm vastagságú, homokos, kavicsos, megégett vagy szétfagyott, laza, morzsalékos betonréteg látható, ennek eltávolítása után alatta kielégítő szilárdságú beton található. 31