Dr. Domanovszky Sándor: A hazai hegesztett közúti hidak építésének története. Különlenyomat a 39. Hídmérnöki Konferencia előadásainak kiadványából (1999)

tervezőtől, kivitelezőtől egyaránt és a megvalósítás minden fázisában szükség van hegesztő szakemberekre. Az első (kísérletnek szánt), korszerűen kialakított, ortotróp pályalemezes, teljesen hegesztett, 20 m hosszú Laskó-patak-híd (Heves megye, 4. kép), melyet a Ganz-MÁVAG épített, 1960-ban készült. Megemlítendő, hogy ezt és - a FŐMTERV által gondozott budapesti három felüljáró és a MAVTI-tól eredő sajóecsegi híd kivételével - napjainkig minden utódját (a kivitelezőkkel szoros együttműködésben) az UVATERV tervezte. A következőkben - konkrét példákkal - tömör áttekintést nyújtunk az azóta elmúlt, közel negyven esztendőt átívelő, időszakban forgalomba helyezett, hegesztett közúti hidak kialakításának és építéstechnológiájának mérföldköveit jelentő eseményekről, éspedig - a jobb áttekinthetőség érdekében - a meghatározó tényezők (konstrukció, kapcsolati rendszerek, alapanyag, hegesztés-, gyártás- és szereléstechnológia) szerinti bontásban. Végezetül összefoglaló táblázatban soroljuk fel a jelentősebb (három kivételtől eltekintve), napjainkban is üzemelő, hazai hegesztett közúti hidakat, főbb adataik feltüntetésével. Konstrukció A konstrukciónak meghatározó szerepe van mind törésbiztonsági, mind kiviteltechnikai szempontból. Meg kellett tanulni az ú.n. hegesztéshelyes kialakítást, szemben a kezdeti idők ú.n. hegesztett szögecselt szerkezeteivel. A Laskó-patak-hidat követően készült a négyfőtartós, párhuzamos övü, tömörgerincü, hegesztett gyári, szögecselt helyszíni illesztésekkel kialakított, vasbeton pályalemezes letenyei Mura-híd (1961, 5. kép). Az első jelentős korszerű hegesztett létesítmény a szolnoki Tisza-híd volt (1962, 6. kép). Az ortotróp pályaszerkezet merevítő bordái laposacélból készültek. A pályaszerkezet és a vele együtt dolgozó két főtartó gerinccsonkja teljes egészében hegesztett, míg a többi helyszíni illesztés szögecselt kapcsolatokkal készült. A főtartó alsó öve még a hagyományos, szögacél - övlemezes szögecselt konstrukció. Az Erzsébet kábelhíd (1964, 7. kép) - mely minden tekintetben a legjelentősebb, legtöbb újat hozó alkotás - L-profilokkal merevített ortotróp pályaszerkezetének gyári varratai hegesztettek, a helyszíniek szögecseltek. A két pilon oszlopai teljesen szögecseltek, a diafragmák és a felső keresztkötés gyári illesztései hegesztettek. Az első nagyobb, felsőpályás, kétfőtartós, nyitott, párhuzamos övű, tömörgerincű, öszvér szerkezetű híd abodonhelyi Rába-híd volt (1966, 8. kép) A rácsos szerkezetű, vasbeton pályalemezes - a Laskó-patak-hídhoz hasonlóan, kísérleti jelleggel épült - Taktaharkányi Takta-híd (1962) helyszíni illesztéseinél alkalmaztak első ízben NF-csavaros kapcsolatot. A vasbeton pályalemezes tiszafüredi Tisza-híd (1966, 9. kép) az első nagyobb rácsos főtartójú szerkezet, melynek szekrénykeresztmetszetű rácsrúdjai a helyszínen NF-csavaros, övei azonban hegesztett illesztéssel készültek. Ez kivitel szempontjából kedvezőtlen megoldás. A két felsőpályás szekrényes parti nyílás minden illesztése hegesztett. A kevéssel később tervezett kisari Tisza-híd-nál (1969, 10. kép) már a rácsos főtartók minden helyszíni illesztése NF-csavaros. A háromnyílású berettyószentmártoni Berettyó-híd (1967) két ferde gerincű, hegesztett, szekrényes keresztmetszetű, folytatólagos, acélgerendával együttdolgozó vasbeton pályalemezes szerkezet. A helyszíni kapcsolatok NF-csavarosak. A barcsi Dráva-híd (1970, 11. kép) felsőpályás, szekrénytartós kialakítású, öszvér szerkezet, hegesztett gyári, szögecselt helyszíni illesztésekkel. 4