39. Hídmérnöki konferencia. Eger, 1998.

Tartalomjegyzék

Mivel a háttöltés készítésével a Mikepércs-i oldali nyílások már megközelíthetetlenné váltak ­szükség volt a munkaszervezés gyorsítására. Ilyen körülmények figyelembe vételével a híd felszerkezetének építése csakis az alkalmazni kívánt szakaszos eloretolasos hídépítési technoló­giával lehetséges, mivel ezután már csak a tojáshoz szükséges emberek sétálnak be a pillérekhez, géppel, daruval nem kell bejutni az elzárt területre. Az alépítmények készítése során számos nehézséget kellett leküzdenünk. A MÁV területén végzendő cölöpözési munkák megkezdéséhez: a fúrásokhoz sok helyen a felsővezetékek kiszakaszolása, elhúzása, a földben lévő ká belek, víznyomóvezetékek, lOOOOkV tápkábelek kiváltása vált szükségessé a régi híd építésekor a távlati híd szélességének megfelelően kiépítették a felsővezetékek keresztfeszítéseinek tartóoszlop-rendszerét. A szélesebb híd építéséhez ezeket is át kellett építeni. Biztosítóberendezési kábelkötegek megóvása mellett kellett cölöpöznünk. A fenti átépítési munkák tervezésében és végrehajtásában a MÁV illetéke szak-részlegeivel, a forgalomirányítás és állomásvezetés szakembereivel példás együttműködés, gyors és korrekt segítségnyújtás, munkakapcsolat alakult ki. (2. kép) A vasút város felőli szakaszán lévő pillérek alapozásánál is alkalmazkodni kellett a körülmé­nyekhez. A MÁV területén belül lévő targoncaút alatt 3.5 m mélységben haladó csatornára került volna a 14. jelű pillér - ezért az alaptest elfordításával kerültük el a mélyen vezetett csatorna új nyomvo­nalra történő kiváltását. A 11-112. jelű pillérek a 4. számú főút ívben fekvő szakaszán a főút szegélyével párhuzamos helyzetűre kellett tervezni. Ezekből is látható, hogy az alépítményi munkák vonatkozásában sem tekinthető a műtárgy a szakmában szokványos szerkezetnek. Az alépítményi munkák megkezdése előtt a régi híd Wesselényi úti lehajtóágát el kellett bontani, mely munkát a szekrényes híd konzollemezének elvágásával kezdtünk el. A bontási munkák egyszerűsítésére és gyorsítására egy igen látványos és hatékony bontási módszert választottunk: a lehajtóág alatti pillérek lerobbantásával juttattuk le a felszerkezet eme részét, s lent a terep­szinten a vasbeton szerkezet darabolása már igen gyorsan elvégezhetővé vált. A felszerkezet és építése Amint azt a tervezendő híd tenderfeltételeinél említettem, a híd pályabeosztásából adódóan nem mindennapi fel szerkezetet kellett létrehozni. A Mikepércs-i hídvég felől haladva széles hídszerkezetet (2x1 forgalmi sáv + kerékpár sáv) 7.60 m fenékszélességü, kétcellás, feszített vasbeton szekrényként alakítottuk ki, a hídközéptől visszafelé haladva az egyenes városi ág (melyen 2 x 1 forgalmi sáv halad) 4.60 m fenékszélessé­gü egycellás, szekrénykeresztmetszettel terveztük, míg az íves lehajtóágat (melyen az egy forgalmi sáv mellett a kerékpársáv halad) 5.50 m széles szekrényként alakítottuk ki. A fenti vegyes szerkezeti rendszerű hidat egyöntetű építési módszerrel nem tudtuk megépíteni ­ezért úgy döntöttünk, hogy a 14-18. támaszok közötti, mintegy 100 m hosszúságú hídrészt a vasút 12 vágánya felett szakaszos eloretolasos technológiával építjük meg. A híd többi részét állványon betonozzuk, több szakaszban és feszítéssel egyesítjük az egyes részeket. A szakaszos eloretolasos hídépítési technológia - néhány szóban szakaszos a vasbeton szerkezet kb. 12-18 m hosszú szakaszokban készül, az elkészült új szakaszt a kellő betonszilárdság elérése után feszítőkábelekkel összefeszítjük a már elkészült hídrésszel eloretolasos az összefeszített hídrészt, melyet általában egy a híd tengelyében a híd alkalmas részén telepített gyártópadon készítenek - hosszirányban hidraulikus sajtók segítségével előre­mozgatnak A technológia alapvető előnyei: • főleg hosszú hidak a tereptől magasan vezetett szerkezetek esetén: a teljes szerkezet beállványo­zása helyett egy megfelelő helyre telepített gyártópadon készíthető a hídszerkezet 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom