38. Hídmérnöki konferencia. Budapest, 1997.
Tartalomjegyzék
Az új pályalemezen új konzolos kerékpárút és járda készült. A konzol nyomaték felvételéről a feszített tartókba ragasztott HILTI feszítőékbe csavart betonacél kampók gondoskodnak. A hajlékony pályalemez szabad mozgásának elősegítésére a járdák a támaszok feletti 2 m-es szakaszon nincsenek leerősítve és a járdalemezek minden támasz felett megszakadnak. A 2 cm-es építési hézagba SIKA (M22) szalagot helyeztek, majd CONCRETINTG10-el öntötték ki. 10. Fontosabb adatok A hídfejújítás időpontja: 1995-1996 Az ajánlatot készítette : Hídépítő Rt Berkó Dezső Tervező: PONT-Terv Mátyássy László Építésvezető: Hídépítő Rt Ötvös Sándor A híd teljes hossza: 263, 2 m A folytatólagossá tett szakasz hossza: 243 m A pályalemez minősége a szélső nyílásokban: C20 A feszített tartókon: C30 A lehorgonyzótömb: C30 A járda és kerékpárút: C25-24/KK-Vz4-f50 Hosszirányú kábelek: VT-CMMO4-150 kétszer extrudált VORSPANN TECHNIK zsíros pászmák Felhasznált hossz: 1989 m Keresztirányú felső kábelek: VT-CMMO2-150 egyszer extrudált VORSPANN TECHNIK zsíros pászmák Felhasznált hossz: 264 m Keresztirányú kábelek: VT-CMMO2-150 kétszer extrudált VORSPANN TECHNIK zsíros pászmák Felhasznált hossz: 238 m Kábel anyagminőség: ST 1570/1770 Lg (Ö-NORM B 4258) HORVÁTH ADRIÁN / FŐMTERV- Fővárosi Mérnöki Tervező Részvénytársaság Budapest kincsei a Duna-hidak 1. Bevezetés: A budapesti közúti Duna-hidak élettörténete dióhéjban A Duna két partján elterülő Pestet és Budát, az állandó átkelési lehetőséget nyújtó hidak építése tette egy várossá. Ahogy a város a hídjainak köszönhette létét, úgy a hidak is osztoztak a város sorsában. A II. világháborúban, Budapest ostromakor minden működő Duna-hidunkat felrobbantották. 2. Az 1976. évi felújítási program alapelvei és végrehajtásuk A háborús rombolás után újjáépített hidakon a bécsi Reichsbrücke katasztrofális összeomlásáig csupán napi karbantartási munkák folytak. A szomszédban bekövetkezett szerencsétlenség ráirányította a figyelmet a megelőző vizsgálat és karbantartás fontosságára. A főváros a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalatot és a FŐMTERV-et bízta meg az ún. Fővárosi Hídprogram kidolgozásával. A munka irányítója Dr. Dalmy Tibor, a FŐMTERV főmérnöke volt. Az 1976. évi felújítási program a következő alapelveket rögzítette: - Egyszerre csak egy hídon végezhető forgalmat zavaró munka. -Afelújítás során a hidak közúti kapcsolatainak a felújítását is el kell végezni. - Minden lehetséges intézkedést meg kell tenni a hidak átbocsátóképességének növelése érdekében. -A munkákat az erők nagyfokú koncentrálásával, a lehető legrövidebb idő alatt kell végrehajtani. A fenti nagyon világos és célratörő alapelvek szerint a munkákat 1977-ben, a Margit- hídon kezdték meg. A Petőfi-híd (1979-80) és a Szabadság-híd (1980-81) pályaszerkezetének cseréje, az ellensúlyszekrény helyreállítása után az Árpád híd átépítése és szélesítése került, sorra. 1985-ben az Erzsébet-hidat vették munkába. 1985-86-ban a Szabadság-híd korrózióvédelmi munkáit végezték el. Ekkor roppant meg a budai déli oldali 6-os rácsoszlop, a járdaszerkezeten átmenő szakaszán. Megvizsgálták az összes főtartóelemnek a tönkrementtel hasonló helyzetben lévő részeit, s a szükséges megerősítéseket is elvégezték. Az első nagy felújítási ciklus a Lánchíd rendbetételével 1987-89 -ben fejeződött be. A nagykörúti villamospálya átépítése vonta magával a Petőfi-híd pályaszerkezetének felújítását 1996ban. Jelenleg második éve folyik a Szabadság-híd minden egyes szerkezeti elemére kiterjedő részletes állapotrögzítő felmérés és felülvizsgálat. Megkezdődött a Margit-híd felülvizsgálata is. 26
