Dr. Kossalka János: Magyar mérnökök. 13. füzet (Eger, 2007)

- 15Tervezési munkái mellett az eddig említett közéleti munkája mellett az Országos Középítési Tanácsban (1927-1936) az Országos Ipartanácsban (1931-) betöltött szerepe, a Felsőoktatási Egyesületben (1937-1943) és az Országos Felsőoktatási Tanácsban (1937-1942) végzett munkája azt jelzi, hogy elismert szaktekintély volt, szívügye volt az oktatás és munkájáért, a hazáért minden áldozatra kész volt [54]. A tudományos egyesületekben is aktívan tevékenykedett: a Magyar Mérnök és Építész Egylet 1937-en tiszteleti tagsággal ismerte el munkáját, az indoklás szerint „a magyar mérnöki kar érdekében hosszú időn át kifejtett áldozatos munkásságának elismeréséül". Tiszteleti tagsággal alapításától (1867) 1943-ig 44 tagot tüntetett ki az élők sorában akkor csak kilencen voltak [57]. A Magyar Anyagvizsgálók Egyesületének_l935-38 között választmányi tagja volt [56]. Közéleti tevékenysége nyilván nehezítette tudományos és oktatási munkáját, ám 70. életévéhez közeledve sem „tétlenkedett": 1941-ben megjelenhetett öt évi munkájával összeállított nagy műve a Tartók sztatikája (1920) folytatása a Tartók sztatikája és kinematikája Bp. 1941. A Dénes Emil, Szabó Sándor, dr. Méhes György, Mistéth Endre, Pemeczky Béla és Déri Gyula közreműködésével készült 461 oldalas mű minden fontosnak tartott kérdéssel nem foglalkozhatott, ám sok elméleti kérdés új megoldását ismertette pl. a sztatikailag határozatlan tartók vizsgálatára szolgáló mozgás módszert továbbfejlesztette. „Sajnálatos, hogy ez a rendkívül értékes, mélyenszántó munka mind ez ideig nem keltette fel szélesebb körök érdeklődését" írta Mihailich Győző, korrekt pálya- és vetélytársa [32]. A Magyar Mérnök és Építész Egylet 1941-ben Aranyéremmel tüntette ki Kossalkának ezt a művét [57]. Évente 1-2 ilyen díjat adtak ki. A Mérnökegyletben - 1919-től nemcsak előadások tartásával - aktívan résztvett: 1919-1929 között az Egyleti Tanács tagja volt [87, 88].