Dr. Kossalka János: Magyar mérnökök. 13. füzet (Eger, 2007)

- 14hídszerkezetek alkalmazhatóságát [47, 48, 49]. Bár nem volt feladata Kossalkának, igen részletesen foglalkozott a hídtengely kérdésével, ennek eredményeként a Közmunkák Tanácsa a hivatalos tengelyt elejtette, ám nem hozott egyértelmű , döntést, ezért elvi döntéseket sürgetett a margit-szigeti lejáró, a Duna rendezése és a vállalható költségek ügyében [49]. Szinte alig ismert az új Duna-híddal kapcsolatos Ellenőrző bizottsági munka (dr. Gállik István, dr. Mihailich Győző és a hídosztály három kiküldöttje), mely 1934-ben állást foglalt - igen alapos, érdekes értékelés alapján - abban, hogy „műszaki gazdasági és szépészeti okok folytán ... az óbudai hídnak vasbeton típussal való kivitelezését nem javasolja" [50]. (Érdekes, hogy Kossalkával, az Acélhidak tanszék vezetőjével szemben, Mihailich Győző a vasbetonhidak elkötelezettje, az ezzel foglalkozó tanszék vezetője Duna-hídként acélszerkezet javasolt, az adott körülmények között helyes volt ez a vélemény) Kossalkát az óbudai híd tengelye miatt - igazságtalanul támadták - ezért t tőle szokatlanul - újságcikkben állt ki igazáért [51]. Az óbudai Duna-híd tervezése újabb halasztást szenvedett, s a tervezési munka időlegesen leállt, a minisztérium részéről pedig Széchy Károly vette kezébe, elsősorban a híd tengelyének kérdését, s az ő általa javasolt egyenes tengellyel épült meg végül is a híd [32, 52] . Kossalkát 1939. február 8-án Kunder Antal kereskedelem és közlekedésügyi miniszter az átszervezett Duna-hídépítési bizottságba ismét felkérte közreműködésre, ám nincs nyoma, hogy érdemben mit tett a számára oly fontos ügyben, melyben éveken át oly nagy lendülettel munkálkodott [53]. A főváros két Duna-hídjának tervezési pályázatán Kossalka első helyezést ért el. A hidak más szerkezettel épültek, az ő munkássága azonban - elsősorban az óbudai Duna-híd esetében - rendkívül értékes volt. VÉLEMÉNYES JAVASLAT AZ ÖBUÜAÍ DUNAHÍD TERVEZÉSE TÁRGYÁBAN rta KOSSÁ! .« \ .'ANC