Dr. Kossalka János: Magyar mérnökök. 13. füzet (Eger, 2007)
-9A makói vasúti híd és a mellette felállított emléktábla Legnagyobb megvalósult hídtervét egy 1927-ben kiírt zártkörű pályázaton díjnyerteseként készíthette el a dunaföldvári Duna-hídra [31, 33]. A monumentális híd hazánkban az első folytatólagos, többtámaszú rácsos acélhíd volt. A négynyílású híd középső nyílásai 136,8 m támaszközüek. Az esetleges süllyedések figyelemmel kísérésére külön megfigyelőrendszert tervezett Kossalka, s gondoskodott a szükséges megemelés feltételeiről, hídvizsgáló kocsit és több újszerű megoldást is tervezett [32, 33J. Érdekes, hogy ezt a főművét csak francia nyelven ismertette a tervező pedig a folytatólagos, acél rácsos hidak között ez a híd - építésekor - a világon a leghosszabb (492 m) volt [34]. Bámulatos, hogy egyetemi elfoglaltsága mellett hogyan tudott helytállni a közéletben, s hogyan tudott újszerű hatalmas hídszerkezetet tervezni, pedig 1924-26-ban a mérnöki osztály dékánja is volt, s önálló kutatásokat is folytatott. Pl. 1926-ban megjelent „A síkbeli tartók legáltalánosabb munkaegyenlete" című tanulmánya [36] és törési kísérlet sorozatot hajtott végre a rugalmasan befogott acélrudak rugalmas és plasztikus kihajlására vonatkozólag, erről szóló értékes tanulmányát a Nemzetközi Híd- és Magasépítés Egyesület első kongresszusán elő is adta [23].