Dr. Mihailich Győző, Magyar mérnökök. 6. füzet (Sárosparak, 2004)

MŰSZAKI ALKOTÓK • MAGYAR MÉRNÖKÖK menyi közúti Sebes-Körös-híd (1911-12). Részt vett a budapesti dominikánus-templom vasbeton kupolájának tervezésében és ellenőrizte az építést (1912-13). A málnási Olt-híd tervezése (1912-13). Vasbetonlap közúti vashidakhoz a hídpálya létesítésére (magyar találmány). Az Ecsedi Láptársulat csatornáit áthidaló vasbeton hidak és vasbeton zsilipek tervezése (191314). A kéméndi Garam-híd. A dinnyési felüljáró. Ipari vasbeton tervei közül a leghíresebb a csepeli gabonatárház. Dr. Mihailich Győző az acélszerkezetek tervezése terén is maradandót alkotott. Acélszerkezetű hidjai közül az első a szolnoki közúti Tisza-híd tervezése volt (1909). Folly Róberttel együtt készített tervei alapján építették a polgári Tisza-hidat (1938 j 41). Ő tervezte a szegedi közúti Tisza-hidat (1948). Ipari acélszerkezetei közül kiemelkedik a Szabó József utcai autóbusz-garázs nagycsarnoka (1930). Kiemelkedő munkája volt a budapesti Margit-híd erősítési és szélesítési terveinek az elkészítése (1929). A Boráros-téri Duna-híd tervpályázatán pályatervét, amelyik II. díjat nyert, kivitelre javasolták. Külön dicséretben részesítették a hídpályázatra benyújtott kábelhíd tervét. Az óbudai Duna-híd tervpályázaton I. díjat nyert. Tervezési munkáiba bevonta tanszéke tagjait, esetenként külső munkatársakat is. Tanácsadóként és szakértőként - 1916-tól kezdve - szinte minden nevezetes híd és csarnokszerkezet megvalósításában részt vett. Fontos szerepet töltött be a II. világháború utáni újjáépítésben. Tervezési munkáit - itthon és külföldön - szakcikkekben tette közé. Mivel ez az ismertetés a Cigándi Tisza-híd felavatásának 10. évfordulója alkalmából jelenik meg, és ennek meder feletti szerkezete azonos az 1938-41 között épített polgári Tiszahíddal, az eredeti hidat részletesebben ismertetem. Az állandó közúti híd létesítésével kapcsolatban az a terv alakult ki, hogy egyelőre ugyan csak a közúti hidat építik meg, de három olyan közbenső pillérrel, hogy azokon - a közúti híd mellett - a jövőben megépítendő vasúti vonalhoz tartozó vasúti híd felszerkezete is elhelyezhető legyen. Az eddig épített közúti-vasúti hidak egyidejűen csak az egyik forgalom számára voltak szabadok. Ez a megoldás ehhez képest - elsőként - lényeges előrelépést jelentett. Az új polgári Tisza-hidat 1938-4l-ben a közút Polgár felőli egyenes meghosszabbításában építették. Az áthidalás összhossza 400 m. Ebből a medernyílásra 270 m, az ártéri hidakra 130 m jut. A medernyílás két fő és két parti nyílásra oszlik. 7