Békefi István: Zalai utak (Zalaegerszeg, 1978)

V. A felszabadulástól napjainkig - 2. Útkorszerűsítések

közelében, 1967. márciusában egy átjátszót kellett felszerelni. Hogy az úthálózat minden pontjáról gyorsan lehessen értesülést beszerezni és utasítást adni, ezért 17 db mozgó URH lett beszerelve a gépkocsikba és munkagépekbe az alábbi részlete­zésben : Központi személygépkocsiba 3 db Üzemmérnökségi személygépkocsikba 4 db Űtellenőrző kocsikba 4 db 2 db műhelykocsiba 2 db Hómaróba 4 db Az utak állapotáról való hírközlés — hóeltakarí­tási időben is — ma már pillanatok alatt történik meg. Az őrjáratos gépkocsikba szerelt URH-készü­léken át, a gépkocsivezetők jelentik az útállapotot az üzemmérnökségnek, ahonnan az összegyűjtött helyzetkép alapján jelentik a központi hóügyelet­nek, a központi hóügyeletes a megyei útállapotot telexen továbbítja a minisztérium ügyeletesének, aki a rádió részére összeállítja az országos útálla­pot helyzetét úgy, hogy ezt már a reggeli híradás­ban közölhesse az egész ország lakosságával. A lóvontatású ekékkel egyidőben — 1960-ban — 1 db Péter hómaró segített be a hóeltakarításba, s 1969-ig fokozatosan 4 db bérelt hómaróra fejlő­dött fel az állomány (2 db ZIL, ldb Schmidt— Unimog, 1 db Péter típusú hómaró) és ezen kívül gépkocsikra szerelt vas hóekék tisztították a me­gye állami közútjait. 1970-től 1977-ig már 10 db saját hómaró, 55 db saját gépkocsira szerelt hóeke, 14 db bérelt gépkocsira szerelt hóeke, 8 db bérelt lánctalpas erőgép, összesen: 87 db hóeltakarító erőgép vethető be az utak tisztítására. A hóeltakarításon kívül igen fontos feladata az igazgatóságnak a síkosság elleni védekezés. A me­gye 217 kilométer főútján és a fontosabb összekötő útjain a síkosság elleni védekezést ipari só szórá­sával végzik, amire 16 db gépkocsi van beállítva. Az alsóbbrendű utakat, de főleg az emelkedőket — ami Zalában bőven akad — és a veszélyes ka­nyarokat homokszórással látják el. Ehhez a mun­kához 15 db gépkocsi van biztosítva. A hóeltakarítás és síkosság elleni védekezés a za­lai domborzati viszonyokból eredően nagy próbára teszi az úti személyzetet. Mind a négy üzemmér­nökség rendelkezik útellenőrző gépkocsival és a fontosabb munkagépekbe is szereltek URH-készü­léket. így rövid időn belül tud intézkedni az üzemmérnökség vagy a központi telep, elemi kár, munkagép-meghibásodás stb. ügyben, mert a mű­helygépkocsik rövid időn belül megjelenhetnek a szükséges alkatrésszel a meghibásodott munka­gépnél. A hószolgálat, szükség és igény esetén az egész megye lakosságával, de különösen az érde­kelt szervekkel és vállalatokkal kapcsolatban van, mert információt az igazgatóság központjától és az üzemmérnökségektől kapnak az érdeklődők. Útkorszerűsítések Az útkorszerűsítések a korábbiakhoz képest más irányt vettek, kevesebb új nyomvonal építése tör­ténik, csak a feltétlenül fontos esetekben történik az eredeti nyomvonaltól való eltérés. A költséges földmunka, a vonalvezetés indokolatlan módosí­tása, átkelési szakaszokon a költséges épület-kisa­játítások, a rendelkezésre álló hitelkeret jelentős részét felemésztették. Az utakon egyre szaporodó gépjárműforgalom — különösen a nagy tengelynyomású gépjármű­vek és autóbuszjáratok számának erős növekedése szükségessé tette a meglevő keskeny utak kiszéle­sítését és a gyenge minőségű burkolatok megerő­sítését. A megye két városában megkezdődtek a nagy teherbírásra alkalmas burkolatok építései. 1963/64-ben a Nova—zalaegerszegi összekötő út zalaegerszegi bevezető szakasza, 1968/69-ben a 74. számú út zalaegerszegi bevezető szakasza és 1969/70-ben a 7. számú út nagykanizsai átkelési szakaszán a Somogyi Béla úti rész épült meg. Ezek az utak öntöttaszfalt burkolatot kaptak. A városi átkelési szakaszok korszerűsítése rend­szerint nagy munkával és költséggel jár, mert az elavult közműveket ki kell cserélni, új közműve­ket beépíteni és a meglevőknek nagy részét szük­ség szerint áthelyezni. Ennek a korszerűsítési irányzatnak az volt a célkitűzése, hogy elsősor­ban a fontosabb útvonalak épüljenek ki. Ilyenek a megyeszékhelyeknek az országos hálózatba való bekötése, majd a megyeszékhely és a járási szék­helyek közti utak kiépítése, valamint az idegen­forgalom által igénybevett és egyéb fontos útvo­nalak korszerűsítése. A célszerűség és gazdaságos­ság figyelembevételével a meglevő utak nyomvo­nalán a szükséges korrekciókat kell elvégezni, le­galább 6 méterre ki kell szélesíteni és a burkolatot meg kell erősíteni. Ennek a programnak keretében a megyei úthálózat gerincének nagyobb része már aszfaltszőnyeggel lett megerősítve. Jelentősebb korszerűsítés — ami igen nagy jelentőséggel bír a megye életében — a 76. számú Balatonszent­györgy—Zalaegerszeg—körmendi főút elkészítése volt. Azon kívül, hogy a megye egy főútvonallal gazdagodott az idegenforgalmát is növelte mind Zalaegerszegnek, mind a megyének, hiszen Grác­nak és Dél-Ausztriának ez a legközvetlenebb út­vonala a Balatonhoz, a hévízi és a zalakarosi gyógyfürdőkhöz. Zalaegerszegről és a megye észa­ki részéről ezen az úton lehet legjobban eljutni a Balaton déli partjára és Balatonszentgyörgynél a 7. számú főútra történő csatlakozással a főváros­ba. Ugyanakkor a Veszprémi Közúti Igazgatóság által Hévíztől a 76. sz. úthoz való csatlakozásig kiépített új útszakaszon Zalaegerszegtől Hévíz és a Balaton északi partja közti távolság 8 kilométer­rel csökkent. Szőnyegburkolatot kapott a 7. számú út Nagykanizsa és a letenyei országhatár közti sza­45

Next

/
Oldalképek
Tartalom