Békefi István: Zalai utak (Zalaegerszeg, 1978)

V. A felszabadulástól napjainkig - 2. Útkorszerűsítések

közelében, 1967. márciusában egy átjátszót kellett felszerelni. Hogy az úthálózat minden pontjáról gyorsan lehessen értesülést beszerezni és utasítást adni, ezért 17 db mozgó URH lett beszerelve a gépkocsikba és munkagépekbe az alábbi részletezésben : Központi személygépkocsiba 3 db Üzemmérnökségi személygépkocsikba 4 db Űtellenőrző kocsikba 4 db 2 db műhelykocsiba 2 db Hómaróba 4 db Az utak állapotáról való hírközlés — hóeltakarítási időben is — ma már pillanatok alatt történik meg. Az őrjáratos gépkocsikba szerelt URH-készüléken át, a gépkocsivezetők jelentik az útállapotot az üzemmérnökségnek, ahonnan az összegyűjtött helyzetkép alapján jelentik a központi hóügyeletnek, a központi hóügyeletes a megyei útállapotot telexen továbbítja a minisztérium ügyeletesének, aki a rádió részére összeállítja az országos útállapot helyzetét úgy, hogy ezt már a reggeli híradásban közölhesse az egész ország lakosságával. A lóvontatású ekékkel egyidőben — 1960-ban — 1 db Péter hómaró segített be a hóeltakarításba, s 1969-ig fokozatosan 4 db bérelt hómaróra fejlődött fel az állomány (2 db ZIL, ldb Schmidt— Unimog, 1 db Péter típusú hómaró) és ezen kívül gépkocsikra szerelt vas hóekék tisztították a megye állami közútjait. 1970-től 1977-ig már 10 db saját hómaró, 55 db saját gépkocsira szerelt hóeke, 14 db bérelt gépkocsira szerelt hóeke, 8 db bérelt lánctalpas erőgép, összesen: 87 db hóeltakarító erőgép vethető be az utak tisztítására. A hóeltakarításon kívül igen fontos feladata az igazgatóságnak a síkosság elleni védekezés. A megye 217 kilométer főútján és a fontosabb összekötő útjain a síkosság elleni védekezést ipari só szórásával végzik, amire 16 db gépkocsi van beállítva. Az alsóbbrendű utakat, de főleg az emelkedőket — ami Zalában bőven akad — és a veszélyes kanyarokat homokszórással látják el. Ehhez a munkához 15 db gépkocsi van biztosítva. A hóeltakarítás és síkosság elleni védekezés a zalai domborzati viszonyokból eredően nagy próbára teszi az úti személyzetet. Mind a négy üzemmérnökség rendelkezik útellenőrző gépkocsival és a fontosabb munkagépekbe is szereltek URH-készüléket. így rövid időn belül tud intézkedni az üzemmérnökség vagy a központi telep, elemi kár, munkagép-meghibásodás stb. ügyben, mert a műhelygépkocsik rövid időn belül megjelenhetnek a szükséges alkatrésszel a meghibásodott munkagépnél. A hószolgálat, szükség és igény esetén az egész megye lakosságával, de különösen az érdekelt szervekkel és vállalatokkal kapcsolatban van, mert információt az igazgatóság központjától és az üzemmérnökségektől kapnak az érdeklődők. Útkorszerűsítések Az útkorszerűsítések a korábbiakhoz képest más irányt vettek, kevesebb új nyomvonal építése történik, csak a feltétlenül fontos esetekben történik az eredeti nyomvonaltól való eltérés. A költséges földmunka, a vonalvezetés indokolatlan módosítása, átkelési szakaszokon a költséges épület-kisajátítások, a rendelkezésre álló hitelkeret jelentős részét felemésztették. Az utakon egyre szaporodó gépjárműforgalom — különösen a nagy tengelynyomású gépjárművek és autóbuszjáratok számának erős növekedése szükségessé tette a meglevő keskeny utak kiszélesítését és a gyenge minőségű burkolatok megerősítését. A megye két városában megkezdődtek a nagy teherbírásra alkalmas burkolatok építései. 1963/64-ben a Nova—zalaegerszegi összekötő út zalaegerszegi bevezető szakasza, 1968/69-ben a 74. számú út zalaegerszegi bevezető szakasza és 1969/70-ben a 7. számú út nagykanizsai átkelési szakaszán a Somogyi Béla úti rész épült meg. Ezek az utak öntöttaszfalt burkolatot kaptak. A városi átkelési szakaszok korszerűsítése rendszerint nagy munkával és költséggel jár, mert az elavult közműveket ki kell cserélni, új közműveket beépíteni és a meglevőknek nagy részét szükség szerint áthelyezni. Ennek a korszerűsítési irányzatnak az volt a célkitűzése, hogy elsősorban a fontosabb útvonalak épüljenek ki. Ilyenek a megyeszékhelyeknek az országos hálózatba való bekötése, majd a megyeszékhely és a járási székhelyek közti utak kiépítése, valamint az idegenforgalom által igénybevett és egyéb fontos útvonalak korszerűsítése. A célszerűség és gazdaságosság figyelembevételével a meglevő utak nyomvonalán a szükséges korrekciókat kell elvégezni, legalább 6 méterre ki kell szélesíteni és a burkolatot meg kell erősíteni. Ennek a programnak keretében a megyei úthálózat gerincének nagyobb része már aszfaltszőnyeggel lett megerősítve. Jelentősebb korszerűsítés — ami igen nagy jelentőséggel bír a megye életében — a 76. számú Balatonszentgyörgy—Zalaegerszeg—körmendi főút elkészítése volt. Azon kívül, hogy a megye egy főútvonallal gazdagodott az idegenforgalmát is növelte mind Zalaegerszegnek, mind a megyének, hiszen Grácnak és Dél-Ausztriának ez a legközvetlenebb útvonala a Balatonhoz, a hévízi és a zalakarosi gyógyfürdőkhöz. Zalaegerszegről és a megye északi részéről ezen az úton lehet legjobban eljutni a Balaton déli partjára és Balatonszentgyörgynél a 7. számú főútra történő csatlakozással a fővárosba. Ugyanakkor a Veszprémi Közúti Igazgatóság által Hévíztől a 76. sz. úthoz való csatlakozásig kiépített új útszakaszon Zalaegerszegtől Hévíz és a Balaton északi partja közti távolság 8 kilométerrel csökkent. Szőnyegburkolatot kapott a 7. számú út Nagykanizsa és a letenyei országhatár közti sza45