Békefi István: Zalai utak (Zalaegerszeg, 1978)
V. A felszabadulástól napjainkig - 3. A Közúti Építő Vállalat tevékenysége
kasza, majd a Nagykanizsai és a megyehatár közti betonútra is szőnyegburkolat került. 1974. évben kezdődött a 74. számú Nagykanizsa—Zalaegerszeg— vasvári főút korszerűsítése. A régebbi vízszintes vonalvezetése nem tette volna alkalmassá egy főútvonal szerepének a betöltésére, ezért kellett megépíteni .az új udvari vasúti felüljárót, a Korpavár, Magyarszentmiklós és Hahót községeket elkerülő szakaszokat. Az ún. baki tetőtől új nyomvonalon haladva, a Válicka bal partján vezetve három községet és Zalaegerszeget is kikerülve fog — a Zala folyón építendő közúti hídon át — Vasvárig haladni. Ezt az elkerülő szakaszt 1978. november 7-én adta át a Közúti Építő Vállalat. Ezzel a megyét észak—dél irányban átszelő főkÖzle_ kedési útból kettő kilométer új nyomvonal marad kiépítetlen, de ezen a rövid szakaszon három nagyobb műtárgy építésére lesz szükség: Zala-hidra, Zala ártéri hídra és vasúti felüljáróra. A Zalaegerszeg—novai Összekötő út kiszélesítést és megerősítő szőnyegburkolatot kapott, s ezáltal a nagylengyeli olajmezőt és a 75. számú útra való csatlakozással Lenti járási székhelyet, valamint Délnyugat-Zalát köti össze a megyeszékhellyel. Szőnyegburkolatot kapott még a 75. számú Keszthely—Bak—rédicsi főút, a 61. számú Dunaföldvár —Dombóvár—nagykanizsai főút, a Galambok—zalaapáti, a Zalaegerszeg—sümegi, a Zalaapáti—zalabéri út a 24,6—31.3 kilométer között, amely a Zalaegerszeg—sümegi útra csatlakoztatva Zalaszentgrótot köti össze a megyeszékhellyel. Szőnyegezési munkák történtek, illetve vannak folyamatban a Becsehely—baki, a Nagykanizsa—pacsai és a Letenye—lenti összekötő utakon. A megye két városában a megnövekedett belföldi és idegenforgalom szükségessé tette forgalomirányító lámpák felállítását és üzemeltetését. Döntő tényező mindezeken felül útjaink olyan kialakítása és felszereltsége, amely a forgalom minél nagyobb biztonságát és kulturált közlekedési viszonyait szolgálja. Ilyenek a fóliás fényvisszaverő közúti jelzőtáblák, a régi vasbeton közúti korlátok fokozatos kicserélése acélszalagkorlátra, az úttesttartozékok rendszeres karbantartása (gyomirtás, festés), útburkolati jelek felfestése, a régi vasbeton kerékvetők helyett korszerű műanyag fényvisszaverős szélesség] elzők felállítása. Ezek lemosása, újrafestése a lassú és fárasztó kézimunka helyett már mind gépesítve történik. Mindezeknek a munkáknak az irányítását és ellenőrzését az Igazgatóságnál 1973. szeptember 1-gyel megalakult Forgalomtechnikai Osztály végzi. A megye közútjain el lett helyezve — fóliás tábla •— zöld-fehér kivitelű fóliás tábla — útburkolati jelek — ebből fényvisszaverős — szélesség jelző 945 kilométer útszakaszon, 319 kilométer útszakaszon, 764 kilométer útszakaszon, 392 kilométer útszakaszon, 302 kilométer útszakaszon. A Közúti Építő Vállalat tevékenysége A Zalaegerszegi Közúti Építő Vállalat jogelődje, a Zalaegerszegi Útfenntartó Nemzeti Vállalat 1950. január 1-vel kezdte meg működését és 1958. május l-ig az útfenntartási munkákat, valamint útépítést és kisebb hídépítési munkákat is végzett. 1958. május 1-től Közúti Üzemi Vállalat, 1968. január 1-től pedig Közúti Építő Vállalat néven működik és az útépítési, útkorszerűsítési munkákon kívül hídépítést és mélyépítési munkákat is végez. Működési területe kiterjed Zala megyén kívül Vas megyébe, Szentgotthárd, Vasvár és Sárvár vonalától délre. Veszprém megyében Devecser—Városlőd—Zánkát magában foglaló területre, Somogy megyéből pedig a marcali járásra. Ezen a területen három főépítésvezetősége van: Zalaegerszegen, Nagykanizsán és Keszthelyen. Egy főépítésvezetőségének két—két építésvezetősége van. Telephe. lyuk: Zalaegerszegen kettő, Nagykanizsán, Lentiben, Zalacsányban és Tapolcán egy-egy. A vállalat a jelenleg ismert legmodernebb út- és hídépítő gépekkel van ellátva, amelyeknek karbantartását és javítását a zalaegerszegi központi telepén látja el. 1958-tól jól felszerelt laboratóriummal rendelkezik, ahol a beépítésre kerülő anyagokat és a beépített anyagokból vett mintákat vizsgálják. Mivel a közutakkal szemben támasztott követelmények a nagyobb teherbírású aszfaltrétegek építését szorgalmazták, szükségessé vált 1967ben Uzsabányán egy C—25 típusú aszfaltkeverő felállítása. A többtermelési igény növekedésével ezt a keverőt 1971-ben az NDK-ban gyártott TELTOMATT W/l S. típusú 50 to/ó teljesítményű aszfaltkeverővel cserélték le. Ennél a keverőtelepnél előny az, hogy a kőbányánál készíti el az aszfaltkeveréket és kész terméket lehet szállítani közvetlenül a bedolgozási helyig, ami által lényegesen olcsóbb aszfaltot tudnak előállítani. A vállalat a fent említett C—25 típusú aszfaltkeverőt a palini keverőtelepen állította üzembe, ahol 1971/73-ban 110 000 tonna aszfaltkeveréket készített. Ezt a C—25-ös keverőt felsőbb rendelkezésre más vállalatnak át kellett adni. Jelenleg ez a keverőtelep keverő berendezés nélkül van, habár nagy szükség volna rá, hiszen a megye déli és Somogy délnyugati részén kiépítésre váró több úthoz — ennek hiányában — hosszú szállítással lehet az aszfaltanyagot eljuttatni. 1974-ben készült el a zalaegerszegi (pózvai) nagy aszfaltkeverő, ahol egy TELTOMATT W/2, típusú aszfaltkeverő működik 50 to/óra teljesítménnyel. Az anyag tisztaságának megőrzése érdekében az egész tárolóhely betonnal van burkolva. Jelenleg ez az ország legrendezettebb keverőüzeme. Ugyanitt üzemel 1971. óta egy C—304 típusú 30 m 3 /óra teljesítményű és kettő darab BMP/500-as betonkeverő. A vállalat dolgozóinak újítása nyomán ezen a telepen kezdődött el a nedves porleválasztó berendezés alkalmazása, ami a dolgozók egészségvédelmét szolgálja és a levegőszennyeződést minimálisra csökkenti. Ennek fontosságát még az is alátámasztja, hogy légvonalban kb. 500 méterre van tőle a tüdőszanatórium. U
