Békefi István: Zalai utak (Zalaegerszeg, 1978)
VI. A megye állami úthálózatának fejlesztési irányelvei
VI. A MEGYE ÁLLAMI ÚTHÁLÓZATÁNAK FEJLESZTÉSI IRÁNYELVEI A megye település-szerkezete jellegzetesen aprófalvas. Ennek megfelelően a megye sűrű úthálózattal rendelkezik, 43%-kal magasabb az országos áüagnál. Ebből a sajátosságból következik, hogy az úthálózatból sok tartozik az alsóbbrendű hálózathoz, melynek forgalomnagysága az országos átlaghoz viszonyítva kisebb, a főúthálózaton 63%-os, az alsóbbrendű hálózaton 76%-os. Az úthálózat nagy része nem felel meg a forgalom által támasztott követelményeknek egyrészt a szerkezet teherbírása, másrészt a burkolat szélessége tekintetében. Sok helyen pedig az út rossz vonalvezetése nem felel meg a biztonságos közlekedés követelményeinek. A megyében kevés olyan út van, amely terv alapján készült. A zalai úthálózat jelentős része úgy alakult ki, hogy eredetileg a földutak követték a jellegzetes zalai terepalakulatokat, a birtokhatárokat, melyek később egyszerű „kavicsolással" szilárd burkolattá lettek kialakítva. Későbbi program keretén belül portalanításra kerültek. Ezért van a megyében sok olyan út, amelynek nincs megfelelő vonalvezetése és szerkezete. A forgalom fokozatos növekedése, a motorizáció fejlődése a közlekedésben olyan helyzetet teremtett, melynek az úthálózat eleget tenni nem tudott. A Közúti Igazgatóság 1973-ban megvizsgálta és felmérte az úthálózat állapotát és 15 éves távlati fejlesztési tervet készített a hálózat fejlesztésére. A terv ötéves időszakra bontva olyan fejlesztési programot tartalmaz, amely 15 év alatt biztosítja az úthálózat hiányzó műszaki paramétereinek felszámolását. A tervidőszak kezdetén, 1976-ban az úthálózaton •— 784 kilométeren, a hálózat 61%-án nem érte el a 6,0 méter burkolatszélességet, a kétnyomú út méretét; — 1203 kilométer út nem rendelkezett megfelelő teherbíró szerkezettel, a felülete az utazáskényelmi és biztonsági követelményeket nem elégíti ki; — 65 kilométer hosszon az út vonalvezetése vagy kiépítetlensége szorult korszerűsítésre. Az MSZMP Zala megyei Végrehajtó Bizottsága 1973. szeptember 25-i ülésén megtárgyalta és határozatot hozott a megye közúthálózatának fejlesztési irányelveiről. A határozat a fejlesztés ütemének megfelelően meghatározta azt is, hogy az V. ötéves tervidőszakban azon az úthálózaton kell megfelelő állapotokat teremteni, amely a megye gazdasági életében jelentős szerepet tölt be. A távlati terv előirányozza ötévenként az elvégzendő feladatokat, amely szerint el kell érni, hogy a hálózaton 6,0 m-t kell Megerősített biztosítani burkolatnak szélességben kell lenni Korszerűsíteni kell km-en % km-en % km-t 1980-ig 1040 1935-ig 1430 1990-ig 77,0 100,0 568 971 1430 40,0 70,0 100,0 20,1 20,0 24,3 A fejlesztési terv keretében kiemelten gondoskodni kell a két város — Zalaegerszeg és Nagykanizsa — közlekedési gondjainak segítésén. A nagyforgalmú utak forgalmát elkerülő szakaszok építésével ki kell vezetni a városközpontokból, az átkelési szakaszok kapacitását és forgalombiztonságát növelni kell. Az V. ötéves terv tételes hálózatfejlesztési tervet tartalmaz. Ez meghatározza, hogy az V. ötéve3 terv végére melyik utakon kell a 6 méter, illetve 6 méternél szélesebb burkolatot biztosítani, mely utakat kell szőnyegburkolattal ellátni és melyik utakon kell korszerűsítéssel az út vonalvezetését biztonságossá tenni. A korszerűsítés keretében a biztonságos közlekedés kialakítását szolgáló munkák készültek el, illetve vannak folyamatban: 49