Veszprém megyei közutak története (Veszprém, 1990)

Utak a középkorban

Valéria nevű részét a hunoknak. A Dunántúl Balaton és Duna közti, Dunával párhuzamos sávja volt Valéria. A hunok 453-ig, Attila királyuk haláláig voltak a Dunántúl urai. Attila halála után, 454-ben a Kárpát-medence germán törzsei szövetkeztek hun uraik ellen, és a mai Dunántúl területén, az egyelőre még azonosítatlan Nedao folyónál végleg szétverték a hun haderőt. A megvert hunok a Fekete-tenger vidékére húzódtak vissza. Ezt a helyzetet használta fel Avitus nyugatrómai császár arra, hogy újból a birodalmához kapcsolja Pannóniát. 455 őszén Avitus katonái a Poetovio (Ptuj) és Aquincum (Óbuda) közti úton a Keszthely határában álló fenékpusztai erődig nyomultak előre, és az erődben katonai utánpótlási központot alakítottak ki. Avitus császár nem egyeztette terveit a keletrómai birodalommal, amely számára nem volt kedvező a nyugatrómai kezdeményezés. A bizánci császárság a keleti gótokra bízta a kérdés megoldását. A keleti gótokat kiűzte Fekete-tengeri lakóhelyükről a hunok áradata, így kénytelenek voltak nyugatnak fordulva, új hazát keresni. 455 októberében a keleti gótok bizánci biztatásra szétverték Avitus hadseregét, elfoglalták, kirabolták és felgyújtották a fenékpusztai erődöt. Ezután 456 tavaszán a keleti gótok a bizánci császárság engedélyével Pannónia Valéria nevű részén telepedtek le. A keleti gótok legfőbb királya, Valamer a Dráva-Száva közti Sirmiumban (Sremska Mirovica, Szerem) telepedett le. Testvére, Thiudimer király a fenékpusztai erődöt javította ki, és ott rendezte be királyi szállását. A legfiatalabb testvér, Vidimer valahol Szekszárd körül szállhatott meg népével. A keleti gót királyok letelepedését katonai szempontok határozták meg. Thiudimer az Itália felől húzódó Poetovio (Ptuj) és Aquincum (Óbuda) közti utat zárta le Fenékpusztánál. Az út vonalán, Kapolcson is kerültek elő keleti gót sírok. Egy Thiudimer történetéhez kapcsolódó adat arra mutat, hogy a tihany-szántódi átkelő a népvándorlás korában is működött. 467 tavaszán a Felvidéken élő szvévek királya, Hunimund, Dalmácia kirablására indult. Aztán, mint Jordanes keleti gót történetíró elbeszéli, a zsákmánnyal megrakodott Hunimundot seregével együtt elfogta Thiudimer egy viharos éjjel, a Balaton tavánál. A Balaton déli partjára ért szvév sereg a viharban nem tudott átkelni a tavon, és az idő javulását 17