Veszprém megyei közutak története (Veszprém, 1990)

Utak a középkorban

várta. Az események a szántódi turzásháromszög csúcsához köthetők, itt táborozhattak az átkelésre váró szvévek. A turzásháromszög mögött a Szántódi-tó vize hullámzott, még a múlt században is. A turzásháromszög nyugati ágán még a XVIII. században is lehetetlen volt a közlekedés. így Thiudimer katonáninak csak a zamárdi turzáságat kellett lezárni, és máris csapdába esett az egész szvév sereg. A keleti gótok 471-ben a Balkánra húzódtak, majd onnét ÉszakItáliába költöztek át. Nagy Theoderich 536-ban bekövetkezett haláláig Dunántúlunk keleti gót érdekszférába tartozott. 536-ban egy másik germán törzs, a longobárdok kezdték meg a Duna vonalának megszállását. 546-ig a longobárdok a mai Szombathely Balaton - Pécs vonaláig szállták meg a Dunántúlt. A longobárdok 568-ban az avarok segítségével verték meg a MarosTisza vidékén élő, de a Dráva-Száva közét is hatalmukban tartó gepidákat. A győzelem után a longobárdok Észak-Itáliába vonultak, dunántúli szállásaikat az avarok kapták meg. Az avarok uralma idején egységes államhatalom alakult ki a Kárpátmedencében. Belháborúk gyengítette uralmuknak a VIII. és IX. század fordulóján a frankok vetettek véget. A IX. század elejétől frank határgrófság lett a mai Dunántúl. A VII. században híd-, majd dorongutat tudtak átvezetni a Hévízivölgy mocsarán Keszthely és Alsópáhok közt. Ezzel jelentőségét vesztette a fenékpusztai rév, ahol másfél km széles víztükör szakította meg az út forgalmát. A Hévízi-völgyet átszelő fa konstrukciójú úttal az egykori aquincum-poetovio-itáliai út elérte a balatonhídvégi átkelőt Zalavár határában. Ettől kezdve a fontos nemzetközi út a hídvégi átkelőt használta. A hídvégi átkelőre ügyelt fel a frank uralom idején a Nyitrából elűzött és a frankokhoz menekült Pribina szláv fejedelem zalavári mocsárvára. 18