Veszprém megyei közutak története (Veszprém, 1990)

Veszprém vármegye úthálózata - A kiegyezéstől 1890-ig

Az 1881. évben a megyei utakon kívül a vármegyét átszelte még 50 km hosszban a Budapest - grazi állami út. Ezen út mentén volt 5 útőrház, 54 műtárgy, melyből 53 kőhíd, 1 pedig vegyes anyagú volt. Ezen út 6 községet és 1 pusztát érintett. Az állami út fenntartását 1 útmester és 15 utász látta el 1887. III. 23-án kiadott 1.131 KKM. sz. utasítás a közúti kerületi felügyelők, a 47.713 KKM. sz. utasítás az állami útmesterek, az 1886. október 25-én kiadott 8.267 KKM. sz. utasítás pedig az állami útkaparók szolgálatát szabályozta. Pannóniában Róma légiói tárták fel az első kőbányákat, tehát a magyarországi kőbányáknak is évezredekre visszanyúló múltjuk van. Veszprém megye már a XIX. sz. elején a haladó szellemű megyékhez tartozott. Példás rendben igazgatta, útjait és hídjait magas műszaki színvonalon tartotta. Már 1791-ben olyan határozatot hozott a vármegye közgyűlése, hogy a jövőben a hidakat fa helyett kőből fogja építeni. A megyék útjainak és hídjainak császári rendeletre való évenkénti összeírásai igazolják, hogy egyik megyében sem volt olyan jó a kőhidak részaránya, mint az egyébként is sok híddal rendelkező Veszprém megyében. Dr. Gáli „Régi magyar hidak" c. írása (1970) szerint a XVIII. és a XIX. sz.-ban Veszprém megyében jelenleg is meglévő, kilenc jelentős híd épült. Ezek közül egyik legszebb az Eger patakot átívelő „kőszentes" Hegyesdi híd. Hegyesdi híd 41