Veszprém megyei közutak története (Veszprém, 1990)

A hűbériség korának úthálózata. Kereskedelmi utak, hidak és városok vámja, postautak

A Veszprém, Felsőörs és Alsóörs közti utat említi egy 1238. évi oklevél, „magna via que descendit ad Zalám", azaz „a Zalába leereszkedő nagy út" alakban. A csopak-veszprémi útról szól egy 1383. évi oklevél „magna via", azaz „nagy út" alakban, mely út „de Chupak", Csopakról Veszprémbe vezet. A Balaton északi partján húzódó útból ágazott ki a tihanyi révhez vezető út. Ez az út a füredi vámnál indult, és Tihanyt érintve jutott el a félsziget déli csúcsán levő révig. Füred táján egy 1346. évi oklevél „via magna", „nagy út" néven említi. 1386-ban „via publica strata", azaz „kavicsozott közút" néven szólnak róla. A tihanyi rév déli hídfője Szántód, a középkorban is, ma is Somogy megyéhez tartozik. Szántódról a nagy parti homokturzáson keletnek és nyugatnak vezetett út, meg a kőröshegyi völgyön délnek. A szántódi út keleti ága a középkori Fok folyót, a mai Siót átlépve jutott Veszprém megye területére. A tihanyi apátság 1055. évi alapítólevele megjegyzi, hogy a Fok folyón az átjárás „olykor hídon, gyakran gázlón is" történik. 1173-ban említik az itteni vámot. 1276-ban IV. László a veszprémi egyháznak adja a somogyi ispán által szedett foki vámrészt. A Balaton északi peremén húzódó, már említett út majdnem párhuzamos a buda-itáliai úttal, amiről ugyancsak beszéltünk már. Ezektől az utaktól északra, velük csaknem párhuzamosan húzódott a középkorban az esztergom-pápai út, amely, mint Prinz Gyula is megállapította, az itáliai kereskedelem fontos útvonala volt a török világ előtt Vasváron, Pápán át Esztergom irányába. Környe vámján, Kisbér érintésével Bakonyszombathelynél lépett ez az út megyénk területére és Gic, Nagydém, Lovászpatona érintésével Vanyolán át ért Pápára. Pápától délnyugatnak húzódott tovább az út Nemesszalók érintésével, a már Vas megyében levő sági vámig, majd onnan tovább. Az utat említi egy 1307. évi oklevél Szalóknál, „via magna", „nagy út" néven. Lovászpatona útcsomópont volt, ahonnan északnyugatnak, Mórichidának is vezetett út. Ennek a középkori útnak csak Lovászpatona és Szerecseny közti szakasza esik megyénk területére. Az utat a Győr megyéhez tartozó Kajárnál említi 1086-ban oklevél, „nagy út" néven. A Veszprém megyét észak-déli irányban átszelő középkori utak Győrből indultak ki. A Győr és Veszprém közti út Szentmárton vámján át Zirc érintésével haladt. Az utat „via magna", vagy „via communis", 25