Veszprém megyei közutak története (Veszprém, 1990)

A hűbériség korának úthálózata. Kereskedelmi utak, hidak és városok vámja, postautak

azaz „nagy út", vagy „közút" néven említik oklevelek. Veszprémből részben a tihanyi révhez, részben Simontornyán át a madocsai dunai átkelőhöz vezetett út. Nem ismeretes olyan oklevél, amelynek alapján rekonstruálható lenne a Zirc és Pápa közti, Bakonybél érintésével húzódó út. Ennek az útnak a létét egyrészt a Szent István által alapított bakonybéli apátság, másrészt a Rákóczi-szabadságharc idején Ugodon működő postamesterség igazolja. A Győrből Pápára vezető út Győrszemere érintésével haladt délnek és Gyarmatnál lépett a mai Veszprém megye területére. 1251-ben erről is „nagy út" néven írtak. Pápáról részint Somlóvásárhely felé vitt út tovább délnek Tapolcáig, részint Levelden (ma: Városlőd) át. Egy 1374. évi oklevél leírja, hogy a leveldi monostortól vezet Ajkán át Tapolcára a „nagy út", amelyet „vulgariter kerekaliauth"-nak, azaz „népiesen kerekaljaútnak" neveznek. Tapolcáról Sümeg érintésével vezetett út Sárvárra. Uzsánál említi ezt az utat egy 1348. évi oklevél, „nagy út" néven, mely Tapolcára vezet. A Tapolca és Zalaegerszeg közti utat Lesencetomajnál és Vállusnál 1256-ban említi oklevél. Az út Kehidánál lépte át a Zala folyót, Kehida és Kapornak között 1260-ban „nagy út" néven említi oklevél. Tapolcáról Szigligetre is vezetett út. Erről 1420-ban ír oklevél, „Uyfalu sive Szegliget" említésével. Szigliget falu a „Réhelynek" nevezett részen állott, ott, ahol ma az avasi templomromot találjuk. A XV. század elején települt a falu mai helyére, Újfalu néven. A „Réhely" elnevezés arra utal, hogy innét Ládtomajra (ma: Badacsonylábdi) rév közlekedett. Az 1526. évi mohácsi csatavesztés után a török 1541-ben elfoglalta Budavárát, és ezt követően 150 éven át hadszíntér volt megyénk területe. A terjeszkedő török hatalomnak a jelentősebb pápai, sümegi, veszprémi, palotai várak mellett számos kisebb vár igyekezett gátat vetni. A várak katonai utánpótlása, csapatmozdulatok mellett a korábbi középkori úthálózatnak a hírközlés szempontjából is jelentős szerepe volt. A magyar várkapitányok minden törökkel kapcsolatos hírt levélben közöltek egymással és a felsőbb parancsnokságokkal is. A török 1561. április 17-én elfoglalta a rosszul őrzött hegyesdi várat. 1562 márciusában a magyar végvári katonaság megkezdte a vár visszafoglalását. Salm Eck győri főkapitány nehéz ostromágyúi Pápa érintésével vonultak Sümegre, onnét Tapolcán át a hegyesdi vár alá. 26