Veszprém megyei közutak története (Veszprém, 1990)

Utak az őskorban

Utak az őskorban Veszprém megye őskorát igen jól ismerjük, hiszen a Magyarország régészeti topográfiája című sorozat éppen a megyénket tárgyaló négy kötetettel kezdődött. Ezek a kötetek az őskortól Buda 1686. évi visszafoglalásáig vizsgálják és tárgyalják a régészeti lelőhelyeket és leletanyagot, tehát az őskori, római és középkori utak szempontjából is hasznosak. A Kárpát-medencét a Körös-Starcevo kultúra népe ismertette meg a földműveléssel és állattenyésztéssel, i.e. 5500 táján. Az újkőkori földművesek szarvasmarhát, juhot, kecskét és sertést tenyésztettek. Az újkőkori földművesek tejéért, húsáért, bőréért tartották az őstulokból háziasított szarvasmarhát, igaerejét még nem hasznosították. Az állat hátán utaztak, és átvetett zsákokban terhet is szállítottak vele. Ismerték a bikák herélését, utazásra, teherhordásra feltehetően a szelídebb ökröket használták. Ezzel az egyszerű módszerrel a Bükk-hegység területéről a „bükki kultúra" szépen formált, karcoltdíszű edényei Bécsig jutottak el, de Marcaliban is találtunk „bükki kultúrás" cserepeket. A sümegi kovabánya kőanyaga eddig Keszthelyen, Szántódpusztán, Pusztaszemesen és Szalacskán került elő. A sümegi kőanyag somogyi elterjedése és a szántódpusztai turzásháromszög csúcsán talált újkőkori telep alapján feltételezhetjük, hogy atihany - szántódi balatoni szűkület helyén már az újkőkorban (i.e. 5500 - 3000) rév működött. Az újkőkort követő rézkorban (i.e. 3000 -1800) szekérbe fogták már a szarvasmarhát. „Az európai művelődéstörténet felbecsülhetetlen értékű lelete a budakalászi négykerekű szekérmodell, amelynek a közelmúltban Szigetszentmártonban párja is akadt. Nemcsak a fából összeácsolt nehéz, tömör kerekű, ókori keleti eredetű négykerekű szekerek használatának első bizonyítékai ezek a kontinens belsejében, hanem egyben a szállítást forradalmasító jármű ideológiai vetületei is" írja Bóna István. Az ökrös szekerek révén a rézkorban kialakultak a telepek közt az első természetes utak. Igen távoli tájak kerültek kapcsolatba egymással. Ennek beszédes bizonyítéka az a triton csigából faragott kürt, ami a Földközi-tenger vidékéről került Keszthely határába, Fenékpusztára. A bronzkorban (i.e. 1800 - 900) lett háziállat a ló. A korai bronzkorban a keskeny patájú steppei lovat tartották, amit a középső bronzkorban 9