Veszprém megyei közutak története (Veszprém, 1990)

Provinciák, hadiutak

már a széles, „terült" patájú állatok váltottak fel a helyi tenyésztés eredményeként. A bronzkorban jelent meg a küllős kerekű kocsi. A lovas kocsi révén nőtt az utak és a távolsági kereskedelem jelentősége. Kereskedelem útján kerültek hozzánk az Északi-tenger partjáról származó borostyán ékszerek, déltengeri eredetű kagylók és csigák, meg fajansz készítmények. A késővaskori kelták (i.e. 450 - 11) lovas kocsijai a bognár- és kovácsmesterség fejlettségéről tanúskodnak. Négykerekű, vas kerékabroncsos, küllős kocsijaik vas szerelése alig különbözik egy mai lovas kocsitól. Ezek a járművek távolsági szállítások lebonyolítására is alkalmasak voltak. A dunántúli kelta törzsek rabszolgáikat és ügyes iparosaik készítményeit a rómaiakkal cserélték el. A kelták sajtja és a disznóhús Rómában keresett cikkek voltak. A kelta áru felvevőpiaca az Adriai-tenger északkeleti peremén alapított Aquileia volt. A távolsági kereskedelem kényszerítette a keltákat arra, hogy már a római foglalás előtt foglalkozzanak a dunántúli utakkal. Srabo - Augustus császár kortársa - mondja el, hogy a kelták irtották az erdőket, kiszárították a mocsarakat, hogy utakat létesíthessenek és növelhessék a mezőgazdasági művelésbe vont földterületeket. Provinciák, hadiutak A rómaiak i.e. 11-ben hódították meg a Dráva-Száva közét és a mai Dunántúl területét. Ezekből a részekből alakították ki Pannónia tartományukat. A tartomány erődített határa a Duna jobb partján húzódott. A limes erődítményeit összekötő utakat, a tartomány belsejének legfontosabb útjaival egyetemben a római itineráriumok (útikönyvek) rögzítik számunkra. Veszprém megye római útjairól a Tabula Peutingeriana és az Itinerarium Antonini tudósít. ATabula Peutingerianát egykori tulajdonosáról nevezték el. Ez a 230 körül készült itinerárium nagy fontosságú a római telepek egykori nevének meghatározásánál. Az Itinerárium Antoninit Antoninus Pius császárnak tulajdonítják, de későbbi korból való. Mérföldek szerint adja az egyes telepek közti távolságot. 1 római mérföld 1000 passus, azaz kettős lépésnyi távolság volt, ami mértékrendszerünkben 1480 m-nek felel meg. 10