Karoliny Márton: Vas megye közútjainak története a Borostyánkő úttol az E-65 Európa útig. (Budapest, 1987)

Az úthálózat és a közúti közlekedés fejlődése a Szabadságharcig

állami kezelésbe vették, osztrák jellege azonban továbbra is megmaradt. A vármegye területén egy 1790. évi térkép Kőszegen, Szombathelyen, Körmenden, Sárváron, Vasváron, Rábaszentmihályon és 'Rábakeresztúron tüntet fel postaállomásokat. Ezeken postamesterek és postalegények látták el a szolgálatot, postalovak állottak rendelkezésre. Az állomásokon esetenként meg is lehetett szállni. A-szombathelyi állomás akkori pecsétlőjének szövege: „K. K Poststation Steinamanger" volt. A posta kezdetben csak leveleket továbbított, majd pénz és csomagszállításra is berendezkedett. 1830-ban — feltehetően a helyi földesúr kezdeményezésére — Rábaszentmihályról Rátótra tették át a postaállomást. Az ezzel kapcsolatos vitáról a vármegyei közgyűlés május 22-én felvett jegyzőkönyve is megemlékezik. „Költ Szent György hóban 9151 szám alatt, mely szerént a Rába Szent Mihályi posta hivatalnak Rátóthra lett által tétele tárgyában a Megye annak hogy a posta mely eredetétül fogva Rába Szent Mihályon vala, kinek az engedelme vagy parantsolattya mellett tétetett légyen Rátóthra által, úgy szinte ha az eredeti postaépületek Rába Szent Mihályon fenn állanak e és ha nem volna e jobb az hivatalt az első helyére visszatenni, már azért is hogy a Rátóthi út saras időkben járhatatlan — bővebben leendő megvilágosításra utasíttatik — Dénes Gábor Szolga Bíró Úrnak meghagyatik hogy ezen M. Intézetben előadott Környüállások eránt az illetőket megvizsgálván meghallgatni és a tapasztaltakrul az ő tudósítását tenni el ne mulassza." A helyi uraság volt az erősebb, maradt a posta Rátóton. A Rákóczi szabadságharc idején a fejedelemnek is voltak rendszeres postajáratai. Egy 1707-ben kelt utasításában kívánta biztosítani a járatok rendszerességét: ,,Ha a postautakat és hidakat a vármegyék és helységek elmulasztanák megcsináltatni a postamesterek jelentésére, a postaigazgató sürgesse meg. Az utak jó karban tartása a vármegyék dolga s erre kapnak utasítást." Bár a Császári és Királyi Postaigazgatóságnak nem volt hatásköre az önálló vármegyék felett, 1807-ben talán még a régi, fejedelmi utasítás szellemében tett panaszt a Helytartó Tanácsnál a vármegye útjainak állapota miatt. A Karok és Rendek 1808. január 4-én igen önérzetesen vették jegyzőkönyvbe:,Melyre a Felységes Helytartó Tanácsnak vissza fog írattatni, hogy ezen megyében levő nem csak Posta, hanem minden kereskedő utak esztendőnként két ízben megigazíttatnak és így mindenkor jó karban vágynak ugyan ezért a hamis vádoló ellen elégtétel fog kéret te tni." De 1809-ben a vármegyének is volt panasza a posta ellen: „Jelentetik, hogy az úgy nevezett Diligencze szekereken küldött portékáknak serényen kézhez adattása végett az illető Posta Hivataloknak újabban szoros