Karoliny Márton: Vas megye közútjainak története a Borostyánkő úttol az E-65 Európa útig. (Budapest, 1987)

Az útfenntartás és üzemeltetés eszközei

Ebben az időben a munkahelyi szállításoknál még nagy számban foglalkoztattak lovas fogatokat, melyeket viszonylag lassan szorított ki a mezőgazdasági vontató + pótkocsi, majd a tehergépkocsi, a dömper. Az újabb fejlődési szakasz az 50-es évek közepén, második felében következett be. A motorizáció további fejlődése szinte kikényszerítette a makadám pályák portalanítását, az alsóbbrendű utak építésénél meghonosodott az új technológia: az itatott makadám. Mindkét új technológia alapja a hígított bitumen lett. A szállítási igény bővült a hígított bitumen szállításával, amely a fogadóállomásig vasúton történt, majd tovább a munkahelyre gépkocsikra, illetve pótkocsikra szerelt bitumenszóró felépítményekben (tartályokban). A kőanyagok szállítása a korábban leírtakhoz hasonlóan történt ebben az időszakban is. A 60-as évek elején a burkolatjavításoknál és általában a fenntartási munkáknál kezdetét vette a kisgépesítés. A munkahelyi szállításokat kerti traktorokkal végezték a 4—6 fős brigádok. A kerti traktorok egytengelyes utánfutóval és különböző munkafajták végzéséhez alkalmas munkaeszközzel voltak felszerelve. A Közúti Igazgatóságok ebben az időszakban egyre több saját szállítóeszközzel rendelkeztek, a tömegfuvarozást a Vasút és a TEFU végezte. 1965—75. között ugrásszerű fejlődés következett be a közutak fenntartásában és a hálózat műszaki paramétereinek emelésében. Az építőipari gépek darabszámának növekedésével párhuzamosan, jelentősen nőtt a saját gépjárműpark, ezen belül a haszonjárművek és a különleges gépjárművek darabszáma is. A saját szállítóeszköz park kezdetben a Csepel D-450. billenő tehergépkocsikból és ZIL típusokból tevődött össze, később elterjedt az IFA típus. Az itatásos hengerlés és a burkolat szélesítés jelentős mennyiségben készült évről évre. A kőanyagok munkahelyi szállítása — depóniától a bedolgozás helyéig — kizárólagosan saját billenő tehergépkocsikkal történt. A munkahelyre szállítás tulajdonképpen egyúttal bedolgozást is jelentett, hisz a gépjárművek térítőládákba ürítették, illetve zúzalékszóróval felszerelve a kiszórt bitumenre hintették a zúzalékréteget. A szélesítések anyagát közvetlenül a tükörbe szállították. Kezdetben gréderrel történt az elterítés, később szélesítő finiserbe ürítettek a szállító gépkocsik. A kötőanyagot szintén saját bitumenszóró, illetve szállító gépkocsik juttatták el a munkahelyre. Ebben az időszakban jelentős költséget emésztett fel évenként a vasúti és a közúti szállítás, a kőbányából a munkahelyek közelében kialakított depóniákig. A vasúti kocsik kirakása és a depóra fuvarozás a VOLÁN monopóliuma volt, főleg azért, mert ők rendelkeztek vagonkirakásra alkalmas rakodóeszközökkel. A téli útfenntartásban, mindenek80