Karoliny Márton: Tolnai utak. (1982)

Bevezető - IV. A török hódoltság kora

A hódoltság és a hadjáratok egy másik következménye volt a megye síkvidéki felének elmocsarasodása, elsősorban a várak, főképpen Simontornya környékének mesterséges elárasztása, a védelem érdekében. De a Sárvíz alsó szakaszán is volt olyan elárasztás, hogy Palánktól Bátáig, nem lehetett letérni a hadútról, az elárasztás miatt. Cselebi útleírásában Torna taváról tett említést, melynek kerülete: „Tavasszal, mikor a folyó megárad, Tolna tava megtelik és tengerré lesz." Újpalánk-Óvár. a) apaiánk, b) a Duna, c) egy mocsár, d)felvonó híd, e) egy második híd, f) vendégfogadó, g) széles erős töltés, h) Szekszárdra (Sexar) vezető út, i) Tolnára vezető út. Elpusztult falvakat, városokat, hidakat szabadított fel a császári sereg. Pusztítása gyakran katonai okokból, tervszerűen történt, hogy a még török kézen levő várakat, élelem hiányában is gyöngítsék. A török utáni első lakosságbecslés szerint Baranya, Tolna és Somogy területén 3221 lakost számoltak össze, Péccsel együtt. Tolna, a) a mezőváros, b) a Duna, c) templom, d) a palánk, e) a vendégfogadó, f) Paksra vezető út, g) Újpalánkra (Óvár) vezető út. 15