Székesfehérvár útjai és hídjai (Székesfehérvár, 1997): Juhászné Viniczai Ágnes

A királyi székváros útjai és hídjai (972-1301)

A KIRÁLYI SZHKVAROS UTJAI ES HIDJAI 9. A Sárvízen Szt. István korában már három híd volt. A legkorábbi Sárvízi híd a tác-fövenypusztai (ami szintén alátámasztja, hogy őseink kezdetben a római kori utakat használták). A híd vámszcdési joggal volt ellátva. A híd nyugati hídfőjétől induló három útirány (a Sái-víz nyugati oldalán Pécs felé haladó, a Balaton déli partjához és Úrhidára vezető utak) az úrhidai és főleg a battyáni hidak kiépülésével a középkor végére fokozatosan elvesztették szerepüket. 1400 január 5-én oklevél számol be arról, hogy a fehérvári káptalan azt a vámhidat, amely Szt. István idejétől Föveny nevű területen, a Sárvíz folyón van, szétszedette. I4 10. Székesfehérvár - Föveny közötti utat az oklevelek magna via néven (nagy út, a római útra vonatkoztatva) emlegetnek. A Gorsiumból kivezető, a városfal feletti köves útrész középkori.

18 A Szent István korában meginduló nagy székesfehérvári építkezések idején a királyi városba ezen az úton fuvarozták Gorsium/Hcrculia még álló romjait. 11. A Balaton déli oldalán Siófok felé vezető útról és annak középkori Sárvízi hídjáról Battyánnál oklevelek tanúskodnak. Battyánnál azután építettek hidat, miután Szt. István Fövenyt a Sárvízen átvivő rév (híd) vámjával együtt a fehérvári prépostságnak adta. 1079-ben perlekedés útján úgy egyeztek meg, ezt a hidat harmadától kezdve hosszában Fehérvár felé félig lebontják, és malomgáttá alakítják át.

,4 A középkor végére ez a híd lett a Sárvíz legfontosabb átkelője. 12. Az Úrhidánál lévő híd építése még Géza fejedelem, a fehérvári csomópont-áthelyezés idejére tehető, mivel nyugat felé a kapcsolat a Fövenyi hídon keresztül nagy kerülővel járt. Ezen az úton lehetett a Balaton északi partjára és kezdetben ezen az úton lehetett Veszprémbe is eljutni.

15 A híd az ezredforduló környékén már állt. A fontos 13. 14. 15. út és híd biztosítására még bizonyára Géza fejedelem idejében egy várat is építettek, mely egy kisebb várkerület központja lett. Az Úrhida név is a hercegi kézen lévő hídból ered.

14 Az Úrhidától Sárkeszi felé vezető útnak még a XV században is „Vár-út" volt a neve. A Várpalota felé vezető út építését a középkorra tehetjük. A Palotai kapun kilépve ez az út északnyugat felé hagyta el a várost egy igen hosszú és keskeny földháton haladva, amit mocsarak vettek körül. A földhát északnyugati végénél a szabályozatlan Gaja (akkor Celény) patak, kisebb tavat alkotott. Ezen keresztül hosszú fahíd ívelt át. Feltehetően a híd hossza több mint 100 méter volt. (A híd jól látszik az 1601 évben készült francia metszeten, aminek ezt a részletét a korábbi évszázadokra is visszavetíthetjük.) A híd helyét a mai Palotai út Gaja patak hídjának környékére tehetjük, ahol később a Hosszú-híd, majd a Hármas-híd állt. Az út a híd után nyugat felé fordulva vámos Csórón át vezetett Várpalota felé.

14 Várpalota után az út Várpalota és Öskü között az ún. Kikeri-tói duzzasztógáton haladt át, amit korábban római korból valónak tartottak, ma XV. századinak tekinti a kutatás.

19 Kiépülése után a középkor végére már ez az irány lett (a maival egyezően) a fő veszprémi út, ami a buda - itáliai összekötésnek is útszakaszává vált. A Celény (Gaja) patak nyugati oldalán is haladt egy út, mely a palotai főútból a Gaja-ágakon túl indult északnyugat irányba. Csurgó mellett elhaladva Bodajknál fordult nyugat felé és Szent Mártonhegye (Pannonhalma) alá is elvezethetett.

I4 A veszprémi (palotai) és a győri utat a várostól nem messze északra egy rövidebb összekötő út kötötte össze, mely híddal vitt át a Gaja patakon. Az 1249 évből való írásos anyag ezt ,.pons Mony" néven említi.

14 A tihanyi alapító levél (1055) részlete, az első hosszabb magyar nyelvű, összefüggő szövegrésszel: „feheruuani rea meneh hoáu utu rea " (azaz mai írással: Fehérvárra menő hadiútra) A fejedelmi központ kialakítása A fejedelmi központban, ami később királyi székváros, az útcsomópontot rendkívül sajátos alaprajzban alakították ki. A metszőpont egy közel 1 km hosszú egyetlen út volt. Északon sugarasan jöttek össze a Győrből („Hadút"), Esztergomból („Via Regia"), Lovasberényből és Budáról jövő utak. Belépve a korai Budai kapun és annak felvonó hídján egyetlen úton vitt el a fejedelmi szálláshely előtt (később a királyi váron át). Kilépve a Palotai kapun és annak felvonó hídján újra sugarasan vált szét Várpalota (később Veszprém), Úrhida, Veszprém („Vár-út"), Siófok (Battyán felé), Pécs (Tác felé), Szekszárd, Baranyavár („Hadút"), valamint a dunai települések (Adony, Földvár) irányába. A közbeeső egyetlen utat ragyogóan lehetett ellenőrizni, megfigyelés alatt tartani." Az utak forgalmának egyesítésével létrejött a középkori nagyvárosokra jellemző nyüzsgés és forgatag. Fehérvár, a királyi székváros Székesfehérvár a magyar állam megteremtése, megszervezése során megyeszékhellyé vált. 1018-ban I. István magyar király Fehérvár várát már „királyi székvárosának" nevezi, ahol megalapította, és építtetni kezdte „királyi kápolnáját", a királyi bazilikát, a korai Európa egyik leghatalmasabb épületét.

20 A bazilikában állott „királyság széke", a trónus alapján változott a város neve Álba civitasról, Álba Regiavá. A bazilikában őrizték a koronát, a királyi jelvényeket, az egyházi kincseket, a szentek ereklyéit, a királyi hosszmérték etalonját, és egyben országos levéltárként is működött. Szent István király, aki uralkodása alatt (997-1038) megteremtette és megszervezte a magyar államot és Fehérvárt királyi székhellyé tette Somogyi Győző festménye