Székesfehérvár útjai és hídjai (Székesfehérvár, 1997): Juhászné Viniczai Ágnes

A királyi székváros útjai és hídjai (972-1301)

A KIRÁLYI SZÉKVÁROS UTJAI ES HIDJAI A korai vár kapuinak hidjai és a Sárvíz-hidak A királyi bazilikával területileg is növekvő királyi szék­városban, a várfalak, a várárok, és a kapuk megépítésével a kapukhoz a védelem szempontjából fontos felvonóhida­kat kellett építeni. A körülölelő mocsár csak a felvonóhi­dakkal együtt tölthetett be aktív védelmi szerepet. Az első erődítésrendszer, a korai királyi vár, a királyi palotát védte, mely a négykarélyos templom mellett állt (1007-ben már itt született Szt. Imre). Ez az első erődítésrendszer 1249-ig állt fenn 21 (mára semmi nyo­ma nem maradt). A korai királyi várnak két kapuja volt a hozzá tartozó hidakkal, a Budai kapu, a Palotai kapu és hídjaik. E korai hidakról nem sokat tudunk, se pontos helyüket, se hosszú­ságukat (a korai várárok szélességét) nem ismerjük. Az azonban biztos, hogy a kapuk felőli végük felvonóhíd volt, valamint az egyre nagyobb építkezésekhez hatalmas kö­veket kellett rajtuk áthordani. A vár erődítése a XIII. században, a népes lakossággal rendelke­ző három külváros sáncai és árkai, az ezekhez tartozó kapuk és hi­dak valószínűleg csak később, a XV. század folyamán készültek el. Ezután volt 6 kapuja a hozzá tartozó hidakkal a késő középkori Szé­kesfehérvárnak. A kapukról és hídjaikról a késő középkornál rész­letesen lesz szó. A Sárvízen Szent István korában már három híd is volt. A Sárvíz a középkorban Urhida és Föveny között volt a legkeskenyebb, mégis ezen hidak hosszát a vízfolyás szabá­lyozatlansága miatt a mai Sárvíz-csatorna hidakénál jóval nagyobbnak feltételezhetjük. A középkori hidak fa cölöpök­re támaszkodó fa felszerkezetű hidak lehettek. Ugyanakkor valószínűleg a kor nagy műszaki alkotásai voltak, a „fejedel­mi szálláshely", később „királyi székvároshoz" méltóan. Az „ország metropolisza" A mór földrajztudós al-Idríszi (1154) ezt írja Székesfe­hérvárról: „...szép, pompás, sok épülettel, erős fallal. Né­Székesfehérvár a XIH-XVI. században 22 . (A számozott kapuk és hídjaik leírását lásd a késő középkornál)

Next

/
Oldalképek
Tartalom